A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 44. (Nyíregyháza, 2002)

Régészet - Fekete Zoltán: Késő bronzkori halmazlelet Kisvárda–Szigetről

Zoltán Fekete RÍHOVSKY 1992. Jifí Ríhovsky: Die Äxte, Beile, Meißel und Hämmer in Mähren. PBF IX, 17. Franz Steiner Verlag, Stuttgart 1992. SZATHMÁRI 1991. Szathmári Ildikó: A dobozi későbronzkori bronzlelet. [Der spätbronzezeitliche Depotfund von Doboz.] FAA2A99X. 49-68. VINSKI-GASPARINI 1973. Ksenija Vinski-Gasparini: Kultúra polja sa zarama u sjevernoj Hrvatskoj. [Die Urnenfelderkultur in Nordkroatien.] Sveuciliste u Zagrebu Filozofski Fakultét Monografie 1. Zadar 1973. ZERAVICA 1993. Zdenko Zeravica: Äxte und Beile aus Dalmatien und anderen Teilen Kroatiens, Montenegro, Bosnien und Herzegowina. PBF IX, 18. Franz Steiner Verlag, Stuttgart 1993. Übersetzt vom Autor Zoltán FEKETE Orosháza H-5900 Táncsics u. 40. Késő bronzkori halmazlelet Kisvárda-Szigetről Borkó Károly krumpliföldjéről 2000 tavaszán egy 14 részes halmazlelet, egy kisebb csiszolt és három nagyobb kőbalta, több obszidiánpattinték valamint egy agyagcsüngő került elő. A krumplifbld a Kisvárda-Sziget nevű határrészen, az egykori rétközberencsi határban, két, mocsárral körülvett dombon fekszik. A bronztárgyakat a déli, valamivel magasabb domb oldalában hozta felszínre a gép (1. kép). A bronztárgyak egy fül nélküli tokos balta belsejéből kerültek elő. Az obszidiánpattintékok a két domb közti területről származnak. A múzeum régészei Almássy Katalin és Istvánovits Eszter a terepbejárás során talált nagy mennyiségű kerámiatöredékből egy erősen szétszántott késő bronzkori település maradványaira következtettek. A közeli Jánvári-dombról hasonló cserepek és obszidiánszilánkok származnak. A tokos balta (I. tábla 1.) mindkét oldalán egy-egy vízszintes, és a hozzá csatlakozó kettős bordával díszített. A keskenyebbik oldalakon egy-egy lyuk található: az öntéskor használt támasztócsapok vagy a nyélhez rögzítő szegek helye. Az öntővarratok durvák, nincsenek lecsiszolva. A balta éle letört. A tok keresztmetszete a felső részen elliptikus, az alsón szögletes. A háromszög bordás tokos balták több változata terjedt el a Kárpát-medencében és környékén. Legkorábbi példányai félholdas kávával és füllel az Opályi horizontra (BD) keltezhetőek. Az Aranyos horizontból (BD) még ugyancsak viszonylag kevés darab származik, gyártásuk majd csak a Kurd horizontban (Ha Al) vált általánossá. Észak-, Északkelet-Magyarország területén ez a horizont a Kyjatice és a Gáva kultúra leleteihez köthető. Kialakulási területként a Dunától 54