A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 44. (Nyíregyháza, 2002)

Régészet - Fekete Zoltán: Késő bronzkori halmazlelet Kisvárda–Szigetről

Ein spätbronzezeitlicher Depotfund aus Kisvárda-Szigct nyugatra eső részek jöhetnek szóba, ahonnan használata gyorsan átterjedt a Kárpát-medence keleti felére is. A halmazlelet a viszonylag ép tokos baltán kívül még három baltatöredéket tartalmaz (I. tábla 24.). A fűrészlemez töredéke (I. tábla 5.) a tokos baltával megegyező korszakra keltezhető. A fürészlemezek gyártása már az Opályi horizont idején elkezdődött, széles körben azonban csak a Ha Al periódusban terjedt el. A két sarlóhegytöredék (I. tábla 67.) keltezése bizonytalan, mivel típusukat a töredékek mérete miatt nem lehet pontosan meghatározni. Az összehajtogatott bronzlemeztöredék (I. tábla 8.) díszítetlen, esetleg egy lemezöv része lehetett. A kerekded fejű tű (I. tábla 9.) díszítését csavarvonalból, fenyőágmintából és a fenyőágminták közötti vonalakból alakították ki. A fenyőágminta a tűkön kívül gyakran megtalálható karpereceken is. A köpűs nyílhegy (I. tábla 10.) lekerekített élformája ebben a korszakban példa nélküli a Kárpát-medencében, sőt talán egész Európában. A tok oldalán látható egy-egy lyuk valószínűleg a hegy vesszőhöz rögzítésénél játszott szerepet. A hosszúkás bronzhuzaltöredék (I. tábla 11.) valószínűleg egy karperec része lehet. A halmazlelethez az említett tárgyakon kívül még három öntőrögöcske is tartozik (I. tábla 12-14.). Az átfúrt agyagcsüngő (I. tábla 15.) nem része a halmazleletnek, szórványként került a gyűjteménybe. Hasonló, de furat nélküli csüngők több gávai telepről is ismertek. Használata keletről terjedt át a Kyatice, illetve a Gáva kultúra területére. Valamennyi bronztárgy sérült, így valószínűleg beolvasztáshoz gyűjthettek össze őket. A Gáva kultúra településéről előkerült halmazleletet a Kurd horizontba (Ha Al) lehet sorolni. FEKETE Zoltán Orosháza H-5900 Táncsics u. 40.