A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 44. (Nyíregyháza, 2002)

Könyvismertetés - Bader Tibor: Josif V. Kobal’, Bronzezeitliche Depotfunde aus Transkarpatien (Ukraine). Prähistorische Bronzefunde Abteilung XX, Band 4. Franz Steiner Verlag, Stuttgart 2000, 120 oldal és 114 tábla. ISBN 3–515–07182–2

Bader Tibor Bőven tárgyalja Kobály József a kárpátaljai depók időrendi helyzetét, megkísérelve egy regionális rendszer kidolgozását. Bár e helyi rendszert az északkelet-magyarországihoz (Mozsolics) és az erdélyihez (Rusu/Petrescu-Dímbovija/Brunn) köti, elveti a „horizont" koncepciót és inkább a tágabb értelemben vett „csoport" (Vulpe) felfogást helyezi előtérbe, melyet „Serie"-nek nevez. Megjegyezendő hogy a „Serien-Seriation" fogalmát K. Goldmann (GOLDMANN 1979.) dolgozta ki - erről azonban Kobály nem tesz említést. Feltehetően nem jutott el hozzá e munka. Kobály József minden egyes „Serien"-t helyi depókról nevez el. A regionális kutatás jellegzetes szemszögéből nézve ez nyilvánvalóan így helyes. Másfelől azonban - figyelembe véve azt a tényt, hogy a Kárpát-medence bronzművessége általában egységes képet nyújt, valamint azt, hogy a bábeli névzűrzavar erősen megnehezíti a külföldi kutatóknak a tájékozódást - ugyanolyan jellegű, típusú „bronzdepó-csoportokat vagy szériákat" vagy időrendi egységeket (Stufe) más-más elnevezéssel illetni, a „nemzeti" (magyar, román, szlovák, horvát, ukrán) határoknak megfelelően, nem éppen a legmegfelelőbb megoldás. Sokkal helyesebb lenne a teljes Kárpát-medence bronzkori fejlődését az egyes művelődéseket, kultúrákat, a számtalan, mesterségesen kreált ún. csoportot (pl. „CehäluJ-csoport"), valamint a bronzművesség tipikus emlékeit a - raktárleleteket - egységes elnevezéssel illetni. Térjünk vissza von Brunnhoz! Ettől az általános megjegyzéstől eltekintve Kobály József alaposan, körültekintően és korrektül dolgozta ki a kárpátaljai depók időrendjét, valamint kulturális hovatartozását. A következő rész a leletanyag tárgytípusok szerinti elemzését tartalmazza, melyet a szerző a következő főcsoportokra osztott: edények, fegyverek, munkaeszközök, lószerszámok, ékszerek, öntvények és mások. E felosztásnál én megváltoztatnám a sorrendet. Az első csoportba osztanám a munkaeszközöket - mint a legfontosabb tárgykategóriát -, majd a fegyvereket, ékszereket, edényeket, lószerszámokat, öntvényeket és másokat. Az egyes tárgytípusok elemzésénél a szerző követte a már ismert, más kutatók által kidolgozott tipológiai és kronológiai rendszereket Megjegyzem, hogy a karvédő spiráloknál a német „Armberg" vagy „Armspirale" helyett a német nyelvű szakirodalomban használt „Armschutzspirale" lett volna a helyesebb. E tárgytípusnál a típus tipológiai és kronológiai monografikus feldolgozása (BADER 1972.) elkerülte a szerző figyelmét. Saját tipológiai felosztást a lándzsahegyek elemzésénél állított fel a szerző (34. old.) a penge formája alapján (egyszerű, romboid, delta formájú). A lándzsahegyekre nincs általános érvényű tipológiai felosztás. A PBF sorozatban eddig mindössze két kötet jelent meg - a görögországi és a morvaországi lándzsahegyekről (AVILA 1983., RIHOVSKY 1996.). A romániai lándzsahegyek feldolgozása, valamint egy általános tipológiai és kronológiai rendszer kidolgozása folyamatban van e sorok írójának tollából. Ugyancsak saját felosztást alkalmaz a szerző a tokosbalták feldolgozása esetében. Erre a tárgycsoportra nincs a nemzetközi irodalomban alaposan kidolgozott tipológiai rendszer. Valamennyi kutató a saját belátása szerint klasszifikálja a rendelkezésére álló anyagot, bár történtek már kísérletek az egységesítésre M. Petrescu-Dímbovita (PETRESCU-DÍMBOVITA 1949.) valamint M. Novotná (NOVOTNÁ 1970.) részéről. Meglehetősen kevés és formaszegény lószerszám került elő a kárpátaljai depókban. Ugyancsak hiányzik a nemzetközi irodalomban egy egységes tipológia a karperecek esetében, bár rendszerezésükre több kísérlet történt (BLAJER 1984., PETRESCU-DÍMBOVITA 1998.). A kárpátaljai leletekre Kobály József egy saját tipológiai rendszert dolgozott ki. Az ékszer kategória keretében ugyancsak meglepően kevés fibula ismert 398