A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 44. (Nyíregyháza, 2002)

Könyvismertetés - Bader Tibor: Josif V. Kobal’, Bronzezeitliche Depotfunde aus Transkarpatien (Ukraine). Prähistorische Bronzefunde Abteilung XX, Band 4. Franz Steiner Verlag, Stuttgart 2000, 120 oldal és 114 tábla. ISBN 3–515–07182–2

Josif V. KobaT, Bronzezeitliche Depotfunde aus Transkarpatien (Ukraine) a Kárpátaljáról. Mindössze egy vezérkorongos fibula (Posamenterie) említhető Antonovkáról/Antalóc és e típus töredékei Lázárpatakról/Potoky. Besorolásukat Kobály a Paulík, illetve az általam kidolgozott tipológiai-kronológiai rendszer alapján végezte el. A könyv harmadik része - a depók katalógusa - talán a legértékesebb, melyet a szerző igen alaposan, körültekintően és pontosan dolgozott ki. Örvendetes, hogy a kézirat lezárása után (1990) a katalógust az elmúlt tíz évben előkerült leletekkel utólagosan kiegészítette és az új irodalommal kibővítette, s ezzel úgyszólván naprakész állapotba hozta. Igen fontosnak tartom a hudlovoi/Horlyó depó felvételét (Kat. 27A), melynek kardjai egyedülállóak. A táblák minőségét, kivitelezésüket jónak tartom. Összefoglalva az elmondottakat megállapíthatjuk, hogy Kobály József munkája - K. Bemjakovic óta - a kárpátaljai depóleletek első alapos feldolgozása. Ez egyúttal a harmadik depókötet a PBF sorozatban - A.M. Leskov (LESKOV 1981.) a Fekete-tenger vidéki és M. Petrescu-Dimbovita (PETRESCU-DÍMBOVIJA 1978.) romániai depókötetei után. Igen fontos tényező, hogy Kobály József német nyelven megjelent munkája révén hozzáférhetővé tette a külföldi kutatás számára a kárpátaljai depókat. Végezetül engedtessék meg néhány apró kritikai megjegyzés. A „mitteldonauländische Tiefebene" kifejezés (2. old.) helyett, vagy a „Nagy Magyar Alföld" (Große Ungarische Tiefebene) vagy a „Tisza-síkság" (Theiß-Ebene) kifejezés lett volna helyesebb. A „Marmoros" (2. old. és tovább a kötetben) kifejezés ebben a formában nem helyes, így egyik nyelvben sem fordul elő. Magyarul: Máramaros, románul: Maramures, németül: Maramarosch. „Osteuropa" (14. old.) helyett helyesebb lett volna „Ostmitteleuropa". A „Mitteleuropa" fogalma a változások után ismét divatba jött, sőt az amerikai külügyminisztérium is felvette hivatalos szótárába. Helyesen járt el Kobály József, amikor a katalógusban a pontos eligazodás érdekében felvette mind a magyar, mind az újonnan használt ukrán helységelnevezéseket. De azt már nem értem, miért csak a régebbi lelőhelyek esetében tette ezt és az új leleteknél nem. Ugyancsak zavart okoz a munkaterület (Arbeitsgebiet) elnevezése „Transkarpatien", annál is inkább, mert a kötet főleg a külföldi kutatók tájékoztatására szolgál. E szempontból nézve a munkaterület egyetlen kutató számára sem „Trans", inkább „innen" mint „túl". Ebben az értelemben nem hasonlítható össze a „Transsylvanien" terület megjelöléssel. Helyesebb lett volna a „Karpat-Ukraine"/Kárpátukrajna* kifejezést használni. Mindent összevetve Kobály József úttörő és alapos munkát végzett, s egy igen komoly, magas színvonalú munkával gazdagította a Kárpát-medence bronzkori szakirodalmát. Irodalom AVILA 1983. Robert AJ. Avila: Bronzene Lanzen- und Pfelispitzen der griechischen Spätbronzezeit. PBF V.l., Verlag C.H. Beck München 1983. BADER 1972. Tiberiu Bader: Apärätorul de bra{ in bazinul Carpato-Danubian. [Die Handschutzspirale im donauländischen Karpatenraum.] StSM2. 1972. 85-100. 111. magyarul helyesen: Kárpátalja (szerk.)