A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 44. (Nyíregyháza, 2002)
Múzeumtörténet - Jósa Miklós–Ulrich Attila: A németszőgyéni és bánházi Jósa család leszármazása. I. A nemességszerzéstől az úrbérrendezés koráig
Jósa Miklós - Ulrich Attila közszerepléseket is vállalt, mint várnagy és mosoni alispán. 3 Farkasnak mindössze egy fia született, Benedek, aki 1600 körül magtalanul meghalt, így jelentős birtokaikat a leányág, rajtuk keresztül a Zichy, Eszterházy és más családok örökölték. Jósa György kutatásai befejeztével úgy vélte, hogy családjuk, a németszőgyéni Jósa család attól a Benedektől (15047-1570?) származott, akit ő Farkas testvéreként jelölt meg. Kutatásaink során egyetlen ilyen személyt sem találtunk, bár nem kizárt, hogy a XX. század elején olyan adatok álltak Jósa György rendelkezésére, amelyek számunkra ma már nem elérhetőek. Inkább feltételezhető, de nem bizonyítható az, hogy Benedek annak a Jósa Jánosnak a rokona (fia, esetleg testvére) volt, akinek a XVI. század közepén a Vas megyei Szentmártonon, illetve a Zala megyei Egyházastöreken volt birtoka. Az előbbi birtoknak azért van jelentősége, mert Benedek felesége Szentmártoni Zsófia volt, így ha a rokoni kapcsolatot feltételezzük, valószínűsíthető, hogy valamelyik dunántúli kisnemesi család leánysarját vette el (ACSÁDY 1890. 61., 67., illetve MAKSAI 1990. 891., 945.). 4 Itt szeretnénk hozzátenni még, hogy Jósa Benedek és felesége, Szentmártoni Zsófia (bár nevüket csak a Jósa György által összeállított családfa említi) létezése nagy valószínűséggel elfogadható, mert - és ezt ne felejtsük el - Jósa Györgynek nem volt tudomása Jósa Jánosról, még kevésbé Szentmártonban lévő birtokairól. A németszőgyéni és bánházi Jósa család leszármazása lényegében csak a nemességadományozástól válik biztossá. 1583. szeptember 24(27)-én Rudolf császár németszőgyéni nemességet, illetve címert adományozott Jósa (I.) Antalnak, feleségének, Katalinnak és gyermekeiknek, Ursulának, Albertnek, Györgynek és Miklósnak. 5 A nemesi levelet 1584-ben Komárom, 1616-ban Nyitra megye hirdette ki (DARÓCZY 1923. 81. 6 ). Ebből az egyenes ági - az egyik szerző ma is élő - családjának őse I. Miklós (15607-1620) volt, akinek I. Mihály (1600-1670) fia eredeti lakhelyéről a XVII. század első évtizedeiben Szabolcs megyébe költözött. Az ő neje már egy felső- és kelet-magyarországi birtokos családból származó lány volt: petőfalvi Pethő Anna. 7 1. Mihálynak összesen négy gyermeke született: I. István (16357-1679), II. Miklós (1639-1687), Borbála és Zsófia. A két lány közül az első bagosi Bagossy László, míg a másik csicseri Orosz János felesége lett. István ága kihalt, így a II. Miklós és bedegi Nyáry Erzsébet házasságából származó gyermekek tartották fent a család nevét. 3 Jósa Farkas 1498-ban Ulászló királytól megkapja a Sopron megyei Lapispachot (ma: Loipersbach/Lépesfalva?) {MOL NRA 221/1.). Wolífgang Jósa de Savoly, mosoni alispán megkapja Oroszvárat, Tétényt, Gallost, Csúnyt etc. Kelt: Prága, 1557. december {MOL NRA 221/19.; Oroszvár birtoklásának története, valamint a birtokos családok genealógiai táblái.) Ez az oklevél említi Jósa Farkast, apját Istvánt, apja testvérét Jánost, nagyapját, nagyanyját és felmenőit nagyanyai ágon {MOL P. 185-19. csomó 22 et C No. 12). Ezen oklevél említi Jósa Farkast, Barbarát és Miklóst. Jósa Farkas 1553-ban elveszi feleségül unokahugát, Rumy Zsófiát. 1558-ban Farkas már mint néhai szerepel {MOL NRA 32/77. 1548). 4 Szentmártonban, amelynek teljes birtoka az övé volt 2 portája, 5 puszta telke, 6 zsellére, 4 szolgálója volt. Egyházastöreken 1 portája, és egy újonnan benépesített telke volt. 5 Sajnos a nemesség kelte nem található meg a Királyi Könyvekben, viszont a család letétjében szerepelt az oklevél eredetije pecséttel és tokkal együtt! Vö. SIEBMACHER 1885-1894. 274-275. Ezzel ellentétben ma a család tulajdonában lévő genealógiai táblázat nem gyermekekként, hanem I. Antal testvéreiként tüntette fel őket. A család nemesi levelét 1583. szeptember 27-én adták ki Bécsben. 6 A Daróczi művében megjelent adatok nagy része pontatlan. 7 Mihály első említését 1634-ben találjuk meg, de ugyanebben a forrásban, 1638,1641,1649-ben is feltűnt a neve gyermekei említésével együtt. Leleszi Hiteleshelyi Levéltár 5004-5005. doboz, vagy SzSzBMÖL Fasc 59. No. 44. 1641. Ebben az évben 3 Ft hadiadót fizetett.
