A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 44. (Nyíregyháza, 2002)

Múzeumtörténet - Margócsy József: A civil Jósa

Én azt hiszem, hogy csak az a sok, a mi megárt... mint mulatozó fiatal ember sem igen vittem többre két pint (Kb. 2x1 liter) nyiri vinkónál, azt is csak savanyu vizzel. Részeges soha sem voltam, különösen sem pálinka, sem sörhős. De bizony egy hosszura nyúlt élet alatt... még is csak fecsegővé váltam és ezért rövidesen nem tudok valamit elmondani. (JÓSA 1906. 94.) 1. „Tanulj, magyar! - akár még a némettől is!" Tiz évnél tovább tartózkodtam Bécsben és megtanultam a németet becsülni, a nélkül, hogy magyar sovinisztaságomból egy körömfeketényi is lekopott volna, mert valamint megtudom különböztetni az ássa foetidát, - magyarul ördögizét —az ibolya parfümtől, megtudom különböztetni a német, osztrák vagy muszka kormányon ülő hatalmasokat is a német, osztrák és muszka néptől. A népek csak kétségbeesésből rombolnak, a hatalmasoknak némelyike pedig sportból küldi az embereket mészárszékre. Ha a német nép egy kissé, de nem nagyon kissé élelmesebb is, mint mi vagyunk, nem ok arra, hogy gyűlöljük őket, hanem majmolnunk kellene őket ezen tekintetben. De hát mi nyíregyháziak nem akarunk majmok lenni.... ...Cannstadtba, ebbe a világhírű aczél fürdőbe, a mely a Neckar folyón túl fekszik, de jobban össze van épitve Stuttgarttal, mint Nagykálló Kiskállóval, villamoson mentem ki reggel hét órakor. A belépti dij egy márka. - A banda, a melynek tagjai között barna arczút nem láttam, keservesen muzsikált, mint a hogy azt Kemecsén is megteszik. A nagyhírű forrás vékonyabban izél, mint bárki más. Akartam ezzel az aczélforrással kicsiholni, de sehogy sem sikerült. Aczélforrást elképzelni sem józan, sem bolond fővel nem tudok. A fürdő orvossal megösmerkedtem, a ki ajánlotta, hogy fürödjék meg. Csak tréfásan kérdeztem, hogy mi ennek az ára. Kérem szépen, némely helyen orvosoknak feleárt számítanak, nálunk azonban ez ingyen megy, mert hiszen egy fürdőnek felvirágoztatása csupán orvosok támogatása mellett képzelhető. Eszembe jutott Nyíregyháza városának prudens és circumpectus képviselő testülete, a legeslegbölcsebb emberekből alakított testület, a mely nem majmol. Nevezetessé tették a Sóstói fürdőt azzal, hogy a világ szokásaival daczolva, orvosok kedvezményben nem részesülnek..... (JÓSA 1906. 131-133.). ...[Salzburgban tapasztaltam,] hogy az ottani köznép télen nem ásítozik a boglya kemence sutján és nem csupán sült krumpli meg töknek magasztos élvezetével foglalkozik, hanem mint háziipart gyermekjátékok készítését űzik; a mely iparcikkel a világ összes piacain szerepelnek. Ha ezen ipar-nyavalya a mi népünkre is reá ragadna; nagyhatalmi viszketegünk által igényelt sok katona tartás miatt adóval túlterhelve nem lennénk; nem menekülnének ki Amerikába görnyedni, izzadni, hanem faragnánk a sokfakatonát, a melyeknek árából a mindnyájunk által szívből óhajtott mentől több eleven katonaságnak fenntartását és szaporításának költségeit bőven fedezhetnénk. (JÓSA 1906. 168.) Nürnbergben tapasztaltam a játékipar nagy fejlettségét, összesen 198 gyermekjáték gyár virágzik. Az egyikben 400-500 munkás dolgozik. A gyárnak titkaiból egy utczára néző souterrain helyiségnek nyitva hagyott ablakán át csak azt leshettem el, hogy egy leány előtt