A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 44. (Nyíregyháza, 2002)
Helytörténet - Márkusné Bodnár Piroska: A spirisztiták. Egy ibrányi felekezeten kívüli szekta a két világháború között
A spiritiszták Egy ibrányi felekezeten kívüli szekta a két világháború között 1 Márkusné Bodnár Piroska „Szép vagy alföld, legalább nekem szép! Itt ringatták bölcsőm, itt születtem. Itt boruljon rám a szemfödél, itt Domborodjék a sír is fölöttem. " (Petőfi: Az alföld) Ibrány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Rétközben található, Nagyhalász szomszédságában a szabolcsi Tiszaháton. Délről Kótaj, nyugat felől Paszab és Buj határolja. Nyíregyházától északra légvonalban kb. 19 kilométernyire, a Lónyay-csatorna és a Tisza között fekszik. Ibrány lakói 1602-től zömmel reformátusok, csak a földesúr családja maradt katolikus. A református templom a XIII. században épült, ma műemlék. Katolikus templom sokáig nem volt, ezért a földesúri család saját szolgálatra egy ferences barátot tartott a várban. Az egyházi anyakönyvekben (a katolikus 1731-től, a református 1757-től van meg) nyomon lehet követni a lakosság létszámával összefüggő változásokat. Az egyházközség a környéken gazdagnak számított. A római katolikusoknak nem volt önálló egyházközségük a faluban, Kótajhoz tartoztak, csak az 1920-as évek végén önállósultak. Ekkor templomot is építettek. Az 1920-as évek elején a faluban 8 népiskolai tanterem volt: 6 református, 1 római katolikus és 1 görög katolikus. Összesen 13 tanítója volt a falunak. Nagyon sok gyermek vagy egyáltalán nem járt iskolába, vagy 12 osztály elvégzése után kimaradt. 1930-ban a 12 éven felüli lakosok közül (az összlakosság: 6028 fő) 1074 analfabéta volt! 2 A spiritizmus kialakulásának okai A nincstelenség volt az oka, hogy az országban egyedülálló vallási szekta jött létre Ibrányban 1923-24-ben, nevezetesen a felekezeten kívüliek szektája, amelyeit a faluban spiritiszta szektának is neveztek. A dolgozat a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár, a Jósa András Múzeum, a Nyíregyházi Főiskola Történettudományi Tanszéke és a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár által kiírt 2001. évi megyei helytörténeti pályázat első helyezettje. Az 1930-as népszámlálás adatai. 283
