A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 44. (Nyíregyháza, 2002)

Néprajz - Fábián László: A haj és a hajviseletek, valamint gondozásuk Csengerben az 1920–30-as években

Fábián László Ilyenkor illett a jó megjelenés „mégis másképp nézett ki az ember no, nem úgy szőrösen, mit mondtak vón. "

27 A halott férfit, ha idős volt, a felnőtt fia vagy valamelyik jószomszéd borotválta meg. De ha ezek sem vállalták, akkor legjobb barátja is megtette ezt a végtisztességet. Ám ezt elkerülendő, ha látták, hogy a beteg a „végét járja", akkor igyekeztek még életében megborotválni. A zsidók borotválkozási szokásairól szólva említették, hogy a „ modern " zsidók egy bizonyos „rasol" szerrel kenték be arcukat. Ez a folyékony állagú szer igen kellemetlen szagú volt. Kevés idő múlva „fakéssel" lehúzták szép simára az arcukat. Ahogy mondták adatközlőim, „olyan kékesszínű vót az arcuk". Végezetül feltétlenül röviden említést kell tennem a falusi - konkrétan a csengeri borbélyokról. Ez a mesterség néprajzilag még alig felkutatott és feldolgozott témakör. A legidősebb adatközlőm szerint Csengerben már a 20-as éveknél jóval korábban is volt borbély, bizonyos Orosz nevezetű. Fogat is húzott, de hangsúlyozva többször is felemlegette, hogy emellett még mint hivatalos halottkém is működött. 1920 elején került Csengerbe borbély Nagyecsedről Bányai József személyében. Később már három borbélyról is tudunk: Vigh József, Dobos Gyula és Szaplonczai Győző nevűekről. A borbélyoknak terménnyel fizettek előre, egy évben egyszer-kétszer alku szerint. Egy évre fél vagy egész véka búza volt az általános tarifa, „..nem vitte el, azt mondta, hogy elnehezül a keze tűle, pedig elbírta vóna azt a 25 kilát - merthogy annyi volt a fél véka " - panaszkodott egyik adatközlőm. A borbélyhoz járás a paraszti életben a társasági élet műveléséhez tartozott, annak egyik fö színtere volt. A borbélyműhelyben a rövidebb-hosszabb várakozások alatt beszélték meg ügyes-bajos dolgaikat, cserélték ki az információkat, alkuk köttettek, sőt politikai jellegű beszélgetések is zajlottak. Adatközlő: Molnár Zsigmond. 214 24. kép - Abb.24