A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Természettudomány - Szathmáry László–Guba Zsuzsanna: A magyar honfoglalás kor és a korai keresztény kor átmeneti időszaka az Alföld keleti részén – egy embertani apektus

A magyar honfoglalás kor és a korai keresztény kor átmeneti időszaka az Alföld keleti részén illetően újra átgondolásra került Szegvár-Orom-dűlő és Ibrány-Esbó halom lelőhelyek párhuzamba vonható csontvázleleteinek pozíciója (v.o. MARCSIK-SZATHMÁRY-GUBA-ALMÁSI 1996.), hiszen arra készültünk, hogy ezen két népesség X. és XI. századi részét együttesen is megítéljük. Nos, a 12 koponyadimenzióra kiterjedő elemzésünk megerősítette korábbi gyanúnkat: a vizsgált két lelőhely népességénél az egyidejű (X. vagy XI. századi) összetartozás jelentősebb tényező, mint a helyi továbbélés. 1. táblázat: A dsc analízis átsorolási eredményei Ibrány-Esbó halom (IbE) és Szegvár-Orom-dűlő (SzO) esetében, százalékban (SZATHMÁRY-GUBA-MARCSIK 1977.) Table 1: Classification results of the skeletal finds from Ibrány-Esbó halom (IbE) and Szegvár-Oromdűlő (SzO) in percentage on the basis of the dsc analysis (SZATHMÁRY-GUBA-MARCSIK 1977.) Csoportok - Groups Férfiak - Males Nők - Females Összesen-Total IbE lO-sz/lO* c. - SZO 10. sz/lO* c. 29,0 11,8 20,4 IbE ll.sz./ll

th c. - SZO ll.sz./ll

th c. 18,2 20,8 19,5 IbE 10.sz./10

th c. - IbE 11. sz/ll* c. 13,8 18,5 16,2 SZO 10.sz./10

th c. - SZO lLsz/ll* c. 11,9 8,7 10,3 A X. századi néprészek anatómiai variabilitása a két lelőhelynél ugyanis 20,4%-ban megegyezik. A XI. századi részek hasonlósága sem különbözött ettől jelentősen (19,5%). A két évszázad leletei közötti hasonlóság viszont Szegváron igen alacsony (10,3%) volt, Ibrányban magasabb lehetett (16,2%), de nem érte el a fenti izokron szinteket. A tendencia egyértelmű: az időrendi hasonlóság jelentősebb összekötő kapocs, mint a területileg elfoglalt pozíció. Elgondolkodtató lehet az a tény, hogy egymástól több mint 200 kilométerre megtelepült népességek esetében hasonló jellegű változás zajlott le a X. és a XI. század határán. Ibrányban ez jól nyomon követhető: a X. században születettek idősebb korosztálya már a keresztény kori (XI. századi) temetőrész kezdetén volt eltemetve, de ettől kezdődően olyan népesség csontvázleleteit találjuk, amelynek nincs jelentős anatómiai affinitása sem e régió X. századi népességeihez sem a regionális késő avar kori előzményekhez. A XI. század elején tehát mindkét temetkezési helyen egy X. századitól eltérő népesség jelent meg. Mi az oka ennek? Belső migráció? Külső területekről való betelepítés/betelepülés? Talán a peremterületekre szorult korábbi népesség visszatelepülése? Nem tudni. Azt remélhetjük csupán, hogy a szegvári avar kori népesség jövőbeli vizsgálata közelebb hozza e kérdés megoldását. Addig is támpontként szolgálhat az a tény, hogy a fenti két népesség leletei egymástól eltérő mintakörnyezetből származnak (SZATHMÁRY 1997.). Az ibrányi az északkeleti régióból, ahol a X. századi népesség a legheterogénebb. Itt a kraniológiai egyöntetűség mértéke csak 34,0%. A szegvári a délkeleti területről való, ahol igen magas a kraniológiai alapokon mérhető homogenitás (51,9 %). Meglepő, hogy ennek ellenére szinkron momentumokat találtunk a két népesség fejlődésében. Talán nem érdektelen megemlíteni azt a tényt, hogy Hajdúdorog-Temetőhegy XIXII. századi népességének X. századi anatómiai párhuzamai inkább a Dél-Alföldön ismerhetők fel, mintsem saját régiójában (SZŰCS-SZATHMÁRY-NYILAS-GUBA 1996.). Ugyancsak kevés szerepet játszhat Ibrány-Esbó halom X. és XI. századi néprétegének fejlődésében a Felső-Tisza-vidék honfoglalás kori népessége. A X. századi néprész analógiái leginkább a Délkelet-Alföldön lelhetők fel, és legkevésbé azonosíthatók a Felső-Tisza-vidéken és a Dunántúlon. A XI. századi néprészre vonatkozóan pedig ezzel kissé ellentétes a kép. A délkelet-alföldi népességhez hasonló anatómiai asszociációk mellett jelentős a Duna-Tisza közi és az észak-alföldi X. századi jellemvonások hangsúlya (SZŰCS-GUBA-SZATHMÁRY-ALMÁSI 1997.). 611