A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Régészet - Ulrich Attila: A tokaji uradalom majorsági gazdálkodása és pénzbevételei a XVII. században

Ulrich Attila szolgáltatásaikat, vagy mesterségükkel adóztak.

16 Hasonló helyzet alakult ki a Hegyalja többi mezővárosában is. Tolcsva évenként 450 Ft taksát, a tállyai közösség 100, a nemesség 416 Ft 10 dénárt, Tokajban a nemesség 366 Ft 14 dénárt, a keresztúri 43 Ft 63 dénárt, a tarcali 41 Ft 4 dénárt fizetett. 1708-ban Tokajban 119 taksás mellett 12 (10,08%), Tarcalon 99 taksás mellett csak 3 (3,03%) jobbágyot említettek. Az uradalomhoz tartozó települések közül Ladány, Tarján, Balsa, Tímár, Vencsellő, Téglás stb. lakossága taksás jövevény jobbágy, a lökiek nagy része hajdúkatonákból álló, szintén taksát fizető személy volt.

17 Hasonló volt a helyzet a regéci uradalomban is, ahol 1697-ben 174 szabad, 216 taksás, 193 jobbágy és 497 elhagyott jobbágytelket írtak össze. A lakosság társadalmi állapotát tekintve a domíniumot 127 nemes és szabad (25,4%), 157 taksás nemes (31,4%) és 216 jobbágy család (43,2%) lakta (JÁRMAY 1930. 18.).

18 A tokaji uradalomban 1674-ben az össznépességhez viszonyítva is elenyésző számú feudális robotszolgálattal tartozó jobbágynépesség élt, ezek egy része is vagy bíró, halász, vincellér, kerülő vagy éppen szabados volt (MOL U. et C. 115/18, 1685 (1674).).

19 Konkrét számadatokkal alátámasztva a fentebb leírtakat: 1673-ban Tokajban az összeírt 302 főből 70-70 bor- és pénztaksás (23,18%), 16 szolgálattal tartozó jobbágy (5,3%), 24 mesterségével adózó, városi szolgálatot teljesítő és szabados jobbágy (7,95%), 59 városban lakó katona (19,54%), 40 szabad és exempta házzal bíró nemes (13,24%) és 23 személynek ugyanannyi taksás háza (7,61%) volt (MOL U. et C. 58/6, 1673.).

20 1688-ban az uradalom területén nagy pusztulás tapasztalható, az összeírt települések közül Nyíradony, Büd, Szabolcs falvaiban taksások és libertinusok éltek, míg Vencsellőn és Balsán alig maradt munkára fogható ember. Tokajban ebben az évben összeírt 256 személyből 23-nak (8,98%) szabad kúriája, 17nek exempta (6,64%) háza volt. A városban lakók között mindössze 12 jobbágyot (4,69%), 32 bortaksást (12,5%), 16 pénztaksást (6,25%) és 156 saját telkén lakó személyt (60,94%) írtak össze, ez utóbbiaknak a társadalmi állapotuk és szolgálatuk megnevezése nélkül (MOL U. et C. 58/17, 1688.). 1692-ben viszont már azt tapasztaljuk, hogy az uradalom minden falva taksás viszonyba került, jobbágyokat Gáván (5 fő), Bérceién (1 fő), Nyíradonyban (2 fő) találunk, a Tokajban élő 11 jobbágy mindegyike pedig vagy tisztséget vállalt vagy mesterségével adózott (MOL U. et C. 58/20, 1692.) (4-7. táblázat).

21 '" A manumittált, inskribált, taksás, summás rétegre lásd: VARGA 1969.318-319, 322, 350, MAKKAI 1964. 331-332, 335, 337, SZABÓ. 1976.249-250, RAcz 1988. 42-51, WELLMANN 1999. 36. Makkai László 1964-ben leírt véleménye igen jól tükrözi a taksásodás folyamatának okait: ,/íz egykorú források arra utalnak, hogy a XVII. század közepén a robotgazdálkodás fejlődésében megtorpanás állt be, s míg addig a robotnak pénzen való megváltása aránylag ritka volt...ezután egyre gyakoribb jelenséggé vált." Úgy véljük továbbá, hogy példáinak nagy részét azért is a Hegyaljáról vette, mert a folyamat itt mutatható ki a legkorábban. Wellmann Imre megállapítása szerint a földesurakat elsősorban a piaci lehetőségek korlátozása fordította a pénzjövedelem növelése felé. Szavaival élve a földesúr „kezdi érdeklődését a pénzjövedelemre korlátozni'. Rácz István szerint ,^z földesúri pénzszűke és a parasztok nemesi rendbe való törekvésének" érdekazonossága a XVII. században találkozott össze. Bár kétségtelen, hogy a földesurak „felszabadító" törekvésében a pénzhiány fontos szerepet játszott, és a piaci, valamint termelési viszonyok nagyban meghatározták ennek mértékét, a változás gyökereit emellett a készpénz szerepének, a pénztőke felhalmozásának (tezaurálás) jelentős növekedésében is kereshetjük. A jobbágyoktól birtokzálogosításokból szerzett pénz egy részét extenzív módon a fényűzési cikkek vásárlására fordították, viszont a nagy árutermelő főurak esetében - mint amilyenek a Rákócziak is voltak - a pénz egy részét új birtokok vásárlására, alkalmazottak fizetésére, a birtokok állapotának rendbetételére, a kereskedelem feltételeinek javítására költötték. A földbirtokosok pénzszerzésének legegyszerűbb módja a vagyonos jobbágyoktól felvett kölcsönök, illetve a pénzen megváltott különféle kedvezmények voltak úgy, hogy közben nem kellett pl. birtokot elzálogosítani. A befolyt összeg pedig az előbb említett intenzívebb felhasználás miatt, a jövedelem és a családi vagyon növekedését szolgálta. 17 A XVII. század második feléből fennmaradt források egyértelműen a szolgálattal tartozó jobbágynépesség számának erőteljes csökkenését mutatják. Mind a városokban, mind pedig a falvakban az uralkodó jogállás a taksásság lett. Erre vonatkozóan lásd a táblázatokat, illetve MOL U. et C. 58/6, 1673; 58/14, 1686; 58/20, 1692; 173/25, 1698; 59/6, 1700 körül, 58/22, 1701. Balsát is nagyrészt hajdú eredetű népesség lakta, erre bizonyíték I. Rákóczi Ferenc kiváltságlevele 1671-ben. MOL NRA 264/13-Fasc. VI. No. 147. 18 A nemes, taksás nemes és szabad jogállásúak az össznépesség 56,8%-át tették ki. Az uradalomban 68-cal (13,6%) több kiváltságolt helyzetű családot (családfőt) találunk, mint jobbágyot. 19 Tokajban 1 taksás jobbágyot írtak össze a főbíró mellett. Tarcalon l-l gyalogszeres jobbágyasszony és -férfi volt, természetesen a főbírónak itt is jobbágyi származásúnak kellett lennie. Keresztúrban pedig mindössze 12 taksás jövevény parasztot találunk. A három oppidumból elszökött jobbágyok száma 10 (Tokaj), 8 (Tarcal) és 5 (Keresztúr) főt tett ki (MOL U. et C. 58/19, 1692.). Ekkor Tokajban mindössze 11 jobbágyot írtak össze, közülük l-l főbíró, vincellér, halászbíró, nőtlen és tisztséget nem viselő, 2 taksás, 4 halász volt. 20 Ugyanakkor Keresztúrban az arányok a következők voltak: jobbágy és zsellér 24 (13,95%), bortaksás 52 (30,23%), szabad, exempta és a házzal kocsmát bírók 28 (16,28%), pénztaksások a különválasztott eperjesi és kassai taksásokkal együtt 57 (ház) (33,14%), puszta 11 (6,39%). 21 Tiszatarján, Berzék, Tímár, Vencsellő, Lök, Karád, Paszab, Püspökladány, Téglás teljesen, Tokaj és Tarcal nagy része taksás viszonyba került, de a fent említett Bérceién és Nyíradonyban is találkozunk l-l pénzzel adózó jobbággyal. 312