A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Régészet - Makkay János: Néhány régészeti kapcsolat a műkénéi világ és a Kárpát-medence között

Néhány régészeti kapcsolat a mükénéi világ és a Kárpát-medence között leletei, valamint az orsovai szobrocskák mintaeleme közötti lényeges eltérés annyi lehet, hogy míg az orsovai szobrocskák ilyen motívuma feltehetően Kréta-mükénéi hatásokra alakult ki, addig a tuzséri típusú tárgyak nem lehetnek ilyen hatások eredményei. Kronológiai helyzetük ezt ugyanis nem teszi lehetővé. Hiszen a helyi korai bronzkor és jelesen a Nyírség csoport még a lehetséges legala-csonyabb időszámítási rendszert használva sem keltezhető 1870-1700 utánra (MEIER-ARENDT 1993. időrendi táblázat a 40-41. oldalakon), tehát mindenképpen az ottományi időszak elé tartozik. Tudjuk, hogy az ottományi idő korai része a hagyományos radiokarbon mérések szerint akár 2200-1950 közé is tehető (MEIER-ARENDT 1993. nos. 45-46., no. 15. a 43. oldalon, a Nyírség csoport adatai). Jóllehet ezek a magas értékek kiválóan megfelelnek azoknak a keltezési összefüggéseknek, amelyeket a legutóbbi években Trójában egy hiteles rétegben (Trója Ilg) talált tekercselt fejű tű (Schleifennadel, knot-headed pin) alapján javasoltak (KORFMANN 1992. 2425. 20. ábra 5. és 21a., amely a típus elterjedését mutatja. GERLOFF 1993. 61-62. és a 3. térkép a 65. oldalon), én a magam részéről mégsem hiszem el, hogy a Kárpát-medence korai bronzkorának kezdetét 1900 előttre kellene keltezni. Erre vonatkozó fő érveimet azóta másutt már részletesen kifejtettem (MAKKAY 1996. Hasonló jellegű érvekre a radiokarbon keltezés ellen TINÉ 1998. 2527.). Sem Korfmann, sem Gerloff nem vette fel listájára és térképére a Maiatya VI B rétegében talált tekercselt fejű réztűt, amely a helyi korai bronzkor I. szakaszába tartozik és egyébként a nevezetes maiatyai kard-kinccsel együtt került elő, amelyet a Kr. e. III. évezred legelejénél nem lehet későbbre keltezni (PALMIERI 1981. 118., 10. ábra 4., legutóbb FRANGIPANE 2000. fig. 15. - a királysír és fig. 17: 13. - a tekercselt fejű tű). Keltezése a VI Bl réteg, Kr. e. 3000-2900. Az ilyen tűk alapján tehát az Európába vezető szálak jóval bonyolultabbak (is lehetnek) annál, mint amiket Gerloff tanulságul levon, hiszen a maiatyai tekercselt fejű tű - együtt néhány más korai társával - még azt is megengedné, hogy a közép-európai korai bronzkor kezdetét a Kr. e. IV. évezred végére keltezzük. Ezt azonban már a radiokarbon keltezés legelszántabb hívei sem akarják és a kérdést úgy oldják meg, hogy az ilyen korai tekercselt fejű közel-keleti tűket egyszerűen negligálják. Úgy tűnik, hogy a trójai Schleifennadel kapcsolatainak részletes elemzésekor e szerzők gondosan vigyáztak arra, hogy az aunjetitzi-unetice kultúra általuk javasolt magasabb, III. évezred végi keltezését lehetetlenné tévő, mert már számukra is elfogadhatatlanul magas keltezést sugalló maiatyai példányt mellőzzék. Úgy téve, mintha - ami elsősorban M. Korfmann esetében kizárható - nem tudnának róla. Ő ugyanis az ilyen tűk elterjedési térképéről egyszerűen lehagyta mindazokat a közel- és közép-keleti darabokat - Tepe Szíjaik, Judaide, Bejdzseszultán, MalatyaMalátija -, amelyek akár egy Kr. e. IV. évezred végi keltezést is lehetővé tennének. Nem kimondottan fair tudományos eljárás! Egy további, Délkelet-Európával kapcsolatos, a radiokarbon hívek által nem forszírozott kérdés röviden a következő. A galabovoi (Bulgária) teilen valamilyen bronzkori rétegben (de biztosan a középső bronzkori Nova Zagora-Junacite réteg alatt, melyben jellegzetes kis-ázsiai típusok, például importált zarándokflaskák - pilgrim flasks - is voltak!) Kis-Ázsiából, Kül tepéről és/vagy Boghazköyből készen hozott importedények kerültek elő. Ezek keltezése vitán felül a Kr. e. XIX-XVIII. század és együtt voltak ugyancsak importált Trója V vége-Trója VI és Középső Hellászi minüaszi típusokkal. Közvetlenül az ilyen importok rétege alatt a korai bronzkori Ezero korszaknak megfelelő steril rétegek feküdtek (MAKKAY 1996. 224. a 35-36. jegyzetekben adott irodalom. Lásd még LESHTAKOV 1996a.). A középső bronzkor elejei együttesek tehát hiátus nélkül vagy nagyon rövid (legfeljebb egy évszázadnyi) törés után követték az Ezero időszakot. Ebből következik, hogy az Ezero korai bronzkor a továbbiakban nem keltezhető sem az V. évezredre, sem a IV. évezredre, sem a III. évezred első felére (ahogy azt a radiokarbon hívek váltakozó felfogással szeretnék és teszik is). Eljött az idő - ahogyan például a feltárást végző K. Leshtakov számára is -, hogy a délkelet-európai bronzkort radiokarbon módszer nélkül keltezzük, és felhagyjunk a Renfrew-féle balkáni keltezési törésvonal elemezgetésével (LESHTAKOV 1996b.)? A radiokarbon híveknek immáron komolyan el kellene gondolkozniuk