A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Régészet - Makkay János: Néhány régészeti kapcsolat a műkénéi világ és a Kárpát-medence között

Néhány régészeti kapcsolat a mükénéi világ és a Kárpát-medence között Az áldozati szarvakat szintén szokták emlegetni a kapcsolatok bizonyítékaiként Ilyenek a Kárpát-medencében már a korai és a késői neolitikumban ismertek voltak (HEGEDŰS-MAKKAY 1987. 102-103., no. 15., a legrégibb áldozati szarvakra, illetve ábrázolásaikra MAKKAY 1984a. 24., KALICZ-RACZKY 1981. Lásd még lejjebb is!), de vannak kétségtelen bizonyítékok a mükénéi kori áldozati szarvakkal közelebbi kapcsolatba hozható, tehát későbbi, már bronzkori áldozati szarvak itteni előfordulására is. Ismeretes a Székesfehérvár-Nyúldombon előkerült, az áldozati szarvakra némileg emlékeztető agyagtárgy, amely a késő rézkori bolerázi csoport lelete (MAKKAY 1970. 28. ábra). A nyolcas számhoz hasonló alakú, miniatűr pajzsocskák különös figyelemre számít­hatnak ezekben az összefüggésekben. Kovács Tibor nemrégiben hasonló kis agyagpajzsokat fedezett fel a Magyar Nemzeti Múzeum régi anyagában, melyek még a XIX. században kerültek a tár gyűjteményébe. 4 Azt sugallják, hogy ez a jellegzetes égéi tárgytípus is ismert volt a bronz­kori Kárpát-medencében. Vannak itt továbbá olyan sajátságos agyagtárgyak is, amelyek akár lehetnek egyszerű utánzásai is azoknak a mükénéi terrakottafiguráknak, amelyeket proto-phi szobrocskáknak neveznek és az LH IIIA korra jellemzőek. Az ilyen idolok egy csoportja - amely sajnos szinte kizárólag töredékekből áll - Orsova (Or§ova-Kladovo) környékén került elő (3. kép 1-8.) (WOSINSKY 1904a. 216-217. és 219. oldalakon lévő ábrák. Ismét közölve WOSINSKY 1904b. 59-60., ci-ciii. táblák. Lásd még LETICA 1973. 75-76, 14. tábla 1-6.: Kladovoról, tehát Orsováról). Azon az egyetlen darabon, ahol a felsőtest teljesen megmaradt, a fejet vagy az arcot nem ábrázolták, a két láb együtt egy tömör, vastagodó henger, a két kezet pedig vagy nem jelezték, vagy domborműszerűen, a testbe karcolt mélyített árokkal érzékeltették (FRENCH 1971.). A felsőtest bizonyos fokig emlékeztet a Círna típusú harangszoknyás idolokra, viszont harang alakú alsótest (töredékes) darabjainknál sohasem fordul elő, és a Dubovac-Cirna csoportban nem találunk a phi-típushoz egyébként hasonló kis idolokat sem. Ráadásul a Cirna idolok remek díszítései egyáltalában nem hasonlóak a legalább két orsovai figura mellén látható sajátos motívumokhoz (LETICA 1973., az ábrák: DUMITRESCU 1961. cx-clxii. táblák, KOVÁCS 1972.). Ennek a két bekarcolt és mészberakásos mintaelemnek a legközelebbi, sőt kizárólagos párhuzamai az égéi világban találhatók meg (MAKKAY 1969. I. tábla 1-6., II. tábla 1-6.). Ezek közül a legjobbak különös módon éppen a proto-phi típusú figurák növényszerű mintái között láthatók, elsősorban egy Mükénében talált példányon. Ennek a darabnak ugyan fölöttébb stilizált a díszítése, de a liliomszerű minta a hátán félreismerhetetlen (FRENCH 1971. 115-116., 13a. tábla 9., és 3. ábra). A két orsovai mintaelem együttes ábrázolása viszont (3. kép 6-7., illetve 5., 8.) leginkább ahhoz az áldozati szarvhoz hasonlítható, amelyet egy kis asztalra állítottak és a közepéből egy (vagy három?, vagy három levelű?) növény nő ki. Ez az az ábrázolásfajta, amely néhány új és részben még közöletlen lelettel együtt új lehetőségeket adhat a Kárpát-medence és a mükénéi világ közötti kapcsolatok kutatásához. Tószeg-Laposhalom ásatásai során valamikor 1876 és 1907 között egy 7,4 cm hosszú agyagtárgyat is találtak, amelynek mibenléte rejtély maradt első közlői, Banner János és Bóna István számára. Véleményük szerint „Tongegenstand mit zwei Hörnchen. Die Gebrauchbestimmung ist unsicher. Votivgegenstand?' (BANNER-BÓNA-MÁRTON 1957. 104., IX. tábla alsó sora, balról a második). A darab valamelyik alsó rétegben került elő és így a nagyrévi vagy a hatvani kultúrába tartozhat (MEIER-ARENDT 1993. időrendi táblázat a 40-41. oldalakon). A darabot joggal tarthatjuk egy áldozati -szarvnak: alsó részén hat pár átfúrás van a két hosszanti oldalán (1. kép 2.) és a fényképfelvétel szerint a nyereg alakú felső ív élén is van két vagy három átfúrás. Leletmentés szórvány leleteként Tuzsér-Kálonga tanya (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) lelőhelyről - amely a helyi korai bronzkor korai szakaszába keltezhető - egy nagyon hasonló tárgy került elő, mely egy áldozati szarv részének tekinthető. 5 Mérete hasonló a tószegiéhez. 4 Kovács Tibor szíves szóbeli közlése. Tudomásom szerint a tárgy még közöletlen. 5 A darab a Jósa András Múzeumban van, leltári száma 69.23.1. A Nyíregyháza-Záhony közötti vasúti töltések építése során véletlenül találták. 81

Next

/
Thumbnails
Contents