A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Régészet - Makkay János: Néhány régészeti kapcsolat a műkénéi világ és a Kárpát-medence között

Makkay János Mindkét végén három-három átfúrás van az alsó él mellett és legalább egy pár átfúrás látható a hosszoldalakon, amelyek elhelyezkedéséből valószínűleg több, legalább három-három átfúrásra következtethetünk. Három átfúrás látható a nyereg alakú felső ív élének közepén és egy-egy a szarvszerűen kiemelkedő két végen (4. kép). Hasonló jellegű tárgyak elég gyakoriak az Alföld keleti részének korai bronzkori anyagában. Gáborján-Csapszékparton Sz. Máthé Márta két ilyen tárgyat is talált, az egyik ép, de díszítetlen, a másik apró töredék, de szépen díszített. Az ép darab a II—III. szelvény 4. padlószintjén került elő. Ez 8 cm hosszú, 3,7 cm magas és alul 4 cm széles. Az egyik hosszoldalán négy, a másikon 3 átfúrás van közel az alsó élhez, míg a két vége közül csak az egyiken van két átfúrás, hasonló magasságban az előzőkhöz. A kissé nyereg alakú felső élen nincs átfúrás (5. kép 1.) (MÁTHÉ 1988. 45. tábla l.).

6 A másik gáborjáni darab töredéke ugyanabban a rétegben került elő, mint az előbbi. Nyereg alakú áldozati szarv emelkedő vége, a végen és a két oldalon jellegzetes korai bronzkori bevágott díszítéssel, amely mészberakásos lehetett. A végoldallal párhuzamosan függőlegesen át van fúrva (5. kép 2.) (MÁTHÉ 1988. 44. tábla 1-la.). 4. kép 1-4: Tuzsér-Kálonga tanya Fig. 4 1-4: Tuzsér-Kálonga tanya 6 Erre és az alább következő darabokra Dani János (Déri Múzeum, Debrecen) és Istvánovits Eszter (Jósa András Múzeum, Nyíregyháza) hívták fel a figyelmemet. Baráti segítségüket ez úton is nagyon köszönöm. 82