A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Régészet - Makkay János: Néhány régészeti kapcsolat a műkénéi világ és a Kárpát-medence között

ános ilyen ábrázolások szintén a korai bronzkorra keltezhetők (1. kép 3., 5. mindkettő a szlavóniai Sarvas-ról (Szarvas): SCHMIDT 1945. 50. tábla 1-2: bekarcolva egy madár alakú edény nyakán. SCHMIDT 1945. 51. tábla 8: egy edénytöredékre karcolva. MILICEVIC 1988.). Mind a kettő a korai bronzkor elejére, a Vucedol-Zók kultúrába tartozik. Egy szórványlelet is kettősbaltát ábrázol (BOUZEK 1985. 15., 45.). Néhány évvel ezelőtt Jászdózsa-Kápolnahalmon a teli középső bronzkori rétegéből került elő egy 6 cm hosszú kis agyag kettősbalta, oldalán pontsorból álló spirálissal, közepén átfúrással. Ilyen voltában a legelső és legkorábbi lelet a Kárpát-medencében (1. kép 1., MEIER-ARENDT 1993. no. 421.). 1. kép 1: Jászdózsa - áldozati szarv, 2: Tószeg-Laposhalom - áldozati szarv, 3., 5: Sarvas (Szarvas) - kettősbalta ábrázolása edényre karcolva a korai bronzkorból,4: Ceric - kettősbalta ábrázolása Fig. 1 1: Jászdózsa - horn of consecration, 2: Tószeg-Laposhalom - horn of consecration, 3., 5: Sarvas (Szarvas) - incised representation of a double ax from the Early Bronze Age, 4: Ceric - incised representation of a double ax A leletek következő csoportját olyan agyagedények jelentik, amelyeknek formája és/ vagy díszítése különböző mértékben utánoz déli edényeket Ilyenek például a Vattina vagy más néven kantharosz csoport jellegzetes kétfülű edényei (BÓNA 1975. 179-189.), továbbá mind formájukat, mind díszítésüket tekintve a Dendra-Peristeria típusú kis füles csészék agyagutánzatai. Az utóbbiak között vannak futó spirálisok és keresztben bordázott plasztikus szalagok, továbbá az egymásba kapcsolódva haladó levélmotívumok leegyszerűsített változatai (MAKKAY 1969. 95-96., 2. tábla 5-6.). Minden feltételezett hasonlóság ellenére a kerámia ilyen elemei csak nagyon gyenge bizonyítékai annak, hogy voltak kereskedelmi vagy más jellegű kapcsolatok a Kárpát-medence és a mükénéi világ bronzkori népei között. Néhány arany- vagy bronzedényt is szoktak a kutatók emlegetni mint a Mükénével való kapcsolatok jeleit s bizonyítékait. így például a Bihar megyei, a magyarbényei és a somogyomi ritka darabokat (MOZSOLICS 1965/66. 4-10., 12-13. táblák, különösen a domborított technikájú spirális dísz a 4. bihari csészének a peremén és a fülén); jóllehet ezek tényleg mutatnak bizonyos mükénéi jellegzetességeket, mégsem tekinthetők importoknak vagy direkt kapcsolatok eredménye alapján készült utánzatoknak vagy másolatoknak. Nem foglalkozom itt a négy küllős kerekek kis modelljeivel, sem a zabiákkal és hozzájuk tartozó szíjelosztókkal. Elterjedési területük ugyanis olyan nagy, hogy nehezen következtethetünk belőlük a Kárpát-medence és a mükénéi térség közötti kapcsolatokra (legújabban KUZMINA 1994. 37-38. ábrák és a megfelelő szövegrész. MEIER-ARENDT 1993. nos. 307-329. A korongos zabiák kérdéseire részletesen MAKKAY 2000b. 38-41.). Hasonlóképpen a különböző egyszerű vagy csavart végű, illetve félhold alakú fülbevalókra, a borostyán- és fajanszgyöngyöknek is igen