A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Régészet - Makkay János: Néhány régészeti kapcsolat a műkénéi világ és a Kárpát-medence között

Néhány régészeti kapcsolat a mükénéi világ és a Kárpát-medence között széles körű az elterjedése. Nincs bizonyíték arra, hogy a borostyánút a Kárpát-medence belsején át vezetett volna az Égéi világból a Baltikum felé,

2 jóllehet a medence középső bronzkori leletei között előfordul a borostyán (BÓNA 1975.57., 86., 104., 159., valamint a Jászdózsa-Kápolnahalmon talált raktárlelet: MEIER-ARENDT 1993. no. 368., Abb. 81.). Különös módon azonban nincsenek borostyántárgyak azokban a leletegyüttesekben, amelyek a legszorosabb hasonlóságot mutatják a mükénéi világgal: a kantharosz csoportban. A szeletelt, négyágú csillag formájú fajanszgyöngyök elterjedése némileg különböző (BÓNA 1975. 51., 86., 103., 104., 245.): a Balkán középső területein egyáltalában nem kerültek ilyenek elő, aminek vagy a kutatás jelenlegi állapota az oka, illetve az ilyen gyöngyök könnyű elporladása, vagy pedig az, hogy a borostyánkő szállításának útvonala sem a Balkán középső részén át vezetett, tehát nem a VardarMorava völgyben, hanem a Pontus felé, illetve az Adria felé és onnan a Duna irányába. Különösen feltűnő a fajanszgyöngyök hiánya Erdélyben, az arany termő helyek vidékén, szöges ellentétben például sokat sejtetően sűrű előfordulásukkal a Szeged környéki bronzkori temetőkben (FOSTER 1979. 39., 2. térkép). Mindenesetre nem tartom meggyőzőnek Foster érvelését, hogy ti. a fajansz Kárpát-medencei jelenléte annak az eredménye lenne, hogy „a Közel-Kelet érdeklődést mutatott e térség iránt az arany, a réz, az ezüst és borostyán miatt, amikért kész termékekkel fizetett. Azok, akik a fajansz-nyersanyaggal kereskedtek, áruikat a helyi ízlésnek megfelelően alakították ki, Magyarország területére tehát négyágú csillag formájú gyöngyöket vittek." A fajanszgyöngyök európai elterjedése három fő kereskedelmi útvonalat jelez, amelyek nyilvánvalóan a nagy folyóvíz-rendszereket követték - a Dunát, a Visztulát, valamint a Fekete-tengerbe északról ömlő keleti folyókat - diagonálisan vágva át Közép-Európán. A fajansz és a borostyán szerepét Foster abban látta, hogy egymás ellentételei voltak egy olyan kereskedelmi rendszerben, amely közvetítők, cserék és megállapodások szabályos rendszerének révén fajanszot küldött északra és nyugatra és borostyánt délre és délkeletre (FOSTER 1979. 165., 55. jegyzet további irodalommal). A mükénéi csereáruk (csereértékek) teljes hiánya a Kárpátmedencében (és különösen feltűnő módon Erdélyben) arra utal, hogy egy ilyen kölcsönös kereskedelem hasznát (profitját) nem a Kárpát-medenceiek tették zsebre, hanem azok a népek, akik a két térség közötti aranykereskedelmet megszervezték és bonyolították, tehát valahol Mükéné és a Kárpát-medence között éltek. Elsősorban a gazdagságukról híres korai thrákokra gondolt. A mükénéi világgal létezett kapcsolatok bizonyítékai között a leggyakrabban a jellegzetes spirális mintakincs elemeit szokták említeni, amihez a kevésbé gyakori és jellegzetes meanderes, háromszöges és egyéb geometrikus díszítőelemek járulnak. Az ilyen - mükénéi sajátosságokra emlékeztető - minták csont-, arany-, bronz- és kerámialeleteken egyaránt előfordulhatnak. Most csak a Tószegen talált csészék spiráldíszeire (de nem formájukra!) utalhatok ezzel kapcsolatban (BOUZEK 1985. 29. ábra 8-10.). A Dendrában talált egyfülű aranycsészék (lásd feljebb!) itteni párhuzamai esetében a forma is hasonlít. Az ilyen díszítésű csont- (és agancs-) tárgyak között vannak korongok, hengerek, zabiák és gombok, jogarrészek, arany- és különböző más korongok (MEIER-ARENDT 1993. nos. 257-260., 262-263.: hengerek; 265-266. és a 91. ábra: spirális díszű diszkoszok; 261., 264. és 269-270., valamint a 21. ábra: markolatgombok; 317-329. és a 35. és a 37. ábrák: zablarészek; 305-316. és a 37. ábra: szíjelosztók). Az úgynevezett gombok egy része lehetett kard vagy tőr markolatgombja is (típusaikra lásd MAKKAY 1969. III. tábla 1-2., BÓNA 1975. 265., MEIER-ARENDT 1973. nos. 264., 269-270.). Az erdélyi Wietenbergen talált kerek agyaglapok, oltárok vagy kerek tűzhelyek spiráldíszítésének is számos égéi párhuzama van (MAKKAY 1969. III. tábla 4., MAKKAY 1984b. 9697., 135-140. jegyzetek a 107. oldalon). Legutóbb azonban T. Makiewicz sok érvet hozott fel az ilyen agyaglapok középső bronzkori keltezése ellen (MAKIEWICZ 2001.). 2

BOUZEK 1985. 58., KOVÁCS 1977. térkép a 20. ábrán, mutatva a fajansz és a borostyán kereskedelmi útjainak futását, beleszámítva egy rövidített vonalat a Khalkidike-félsziget és a Budapest térség között. Ezt az útvonalat azonban a legújabb kutatások már nem támogatják. A mükénéi kori északi kereskedelmi útvonal ugyanis elkerülte a Kárpát-medence belsejét, mivel az Alpok alján, a későbbi borostyánkőútnak a vonalán vezetett: SHERRATT 1987. 59. 65., SHERRATT-SHERRATT 1998. 337. A szerzők szerint ennek a váltásnak az oka a Kárpát-medence bizonytalan állapota volt, hiszen „foreign traders require security'

'. 77