A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Régészet - Kurucz Katalin: Őskori leletek Szabolcs község határából

Őskori leletek Szabolcs község határából véleménye szerint a szórványként ismert rézfejszéről sem zárható ki, hogy a fecskeparti bodrogkeresztúri temető egyik sírjának volt a melléklete (PATAY 1950. 113.). Az 1937-es ásatásból - a sírokhoz egyértelműen köthető leleteken kívül - az alábbi tárgyak vannak a gyűjteményben beleltározva. 16. Barna, jórészt kiegészített, virágcserép alakú edény, pereme felé enyhén összeszűkül, majd kissé bővülő hasán egymással szemben két kis hegyes bütyök ül. Pá: 10,3 cm, Fá: 8,1 cm, M: 10,9 cm (PATAY 1961. XXVI. t. 16.). A bodrogkeresztúri kultúrához tartozik (JAM 57.56.2.). 17. Szürkésbarna, széles szájú, tejesköcsög alakú edény töredékei, pereméből két kis szalagfül indul. Pá: 8 cm. A bodrogkeresztúri kultúrához tartozik (JAM 57.56.3.). 18. Szürkésbarna tálak különböző töredékei, az egyik darabon kis bütyökkel. A bodrogkeresztúri kultúrához tartoznak (JAM 57.56.4.). 19. Vörös foltos, vékony falú, fordított csonka kúp alakú tál díszítetlen töredékei. 5,7x5,8 cm és 6x4,8 cm. A bodrogkeresztúri kultúrához tartozik (JAM 57.56.5.). 20. Barna foltos, durva megmunkálású edény oldal- és peremtöredékei, pereme alatt elnagyolt bütyökkel. A bodrogkeresztúri kultúrához tartozik (JAM 57.56.6.). ,/i part szélén kutatva az első és ötödik edény között mindenütt cserepek mutatkoztak, melyek a bronzkorszakból származnak. Az ötödik edényen túl tűzhely féle, edénycserepek, obszidián, kova- és kvarc szilánkok, kőmagok kerültek elő, melyekből a jellegzetesebb példányokat beszállították a múzeumba. Leltárba vétetett 36 darab tárgy." (ALISP. JEL. 1937. 78.) A leltárkönyv tanúsága szerint az 1937-es - Kiss Lajos-féle - ásatásból a bodrogkeresztúri kultúra leletein kívül más korszak tárgyai is bekerültek a Jósa András Múzeumba, de közelebbi hely megjelölése nélkül (mint Szabolcs 5/a gödör). 21. Barna, fordított csonka kúp alakú tál aljtöredéke megvastagodó talprésszel. 6,9x4,2 cm. Az alföldi vonaldíszes kerámia kultúrájához tartozik (JAM 65.234.19.). 22. Szürke, vékony falú, karcolt vonaldíszes oldaltöredékek. 3,8x3,1 cm és 2x2cm. Ez a két darab a tiszadobi csoporthoz tartozik (JAM 65.234.12-13.). 23. Szürke, vastag falú, kopott felületű, áttört csőtalp töredékei. 4x3,5 cm és 4x2,8 cm. Kora rézkoriak (JAM 65.234.15-16.). 24. Barnásszürke oldaltöredékek kétoldalról benyomott függőleges bütyökkel és bütyökfüllel. 4,5x3,4 cm, 2,9x3,8 cm és 7,4x5,1 cm. A bodrogkeresztúri kultúrához tartoznak (JAM 65.234.3-4.,8.). 25. Barna és szürke oldal töredékek perem alól induló rövid szalagfüllel. 2,7x2,5 cm, 6,7x5,8 cm, 2,2x2,1 cm, 5,3x5,8 cm és 5,2x5,3 cm. A bodrogkeresztúri kultúrához tartoznak (JAM 65.234.1-2., 5-7.). 26. Szürke, enyhén kihajló, bevagdalt peremű tál töredéke. 6,7x3,8 cm. Bronzkori (

JAM65.234.il

.). 27. Barna, igen kicsi töredék sekélyen bemélyített spiráldísz részletével. 3,2x1,7 cm. Bronzkori QAM 65.234.14.). 28. Barna, díszítetlen, jellegtelen oldaltöredék. 11,3x4,8 cm. Őskori (JAM 65.234.10.). 29. Kovapenge töredéke. 2,7x1,6 cm. Őskori (JAM 65.234.18.). Szabolcs község kiemelkedő látványossága a földvár. Területéről több korszak emlékanyaga került elő. Korek József 1971. évi jelentéséből tudjuk, hogy az alföldi vonaldíszes kerámia kultúrájába keltezhető házat figyeltek meg (JAM Ad.). Szabó Dezső ref. tanítótól került a gyűjteménybe 1894-ben egy hátoldalán lapos, előlapján domború, félhold alakú csüngő, felfüggesztési helyén valószínűleg letört. 4 gr, 3,4 cm (JAM 58.100.1. -JÓSA é.n. 395.). Bár Jósa András leírásából kitűnik, hogy „durva cserépedénytöredékeken kívül... került még egy félhold alakú, füles, nyéllel ellátott, habkőből készült ... csüngő dísztárgy", a szóban forgó kerámiatöredékek azóta elkallódtak, legalábbis a leltárkönyvben nem szerepelnek együtt a csüngővel, tehát nem tudjuk, hogy az milyen kerámia kíséretében került elő. A Szabolcs megyei bronzkori depot-leletek leírásában a szórványos leletek között