A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Muzeológia - Páll István: Sikertörténet (?) Dokumentumok a Sóstói Múzeumfalu első éveiről

Sikertörténet (?) Dokumentumok a Sóstói Múzeumfalu első éveiről A tirpák tanyát a fent leírt négy önálló egységből álló csoporthoz kapcsoltuk. Elhelyezésénjel - a Nyíregy-háza, János-bokor 8. szám alatti tanya szinte változatlan adaptálásával, az eredeti tájolás biztosításával stb. - a szűk terület adta lehetőségekhez képest biztosítani akartuk a távolról történő rálátás lehetőségét, a tanya előtti és mögötti terület szabadon hagyását és kétoldalt a sűrű akácokkal történő - az eredetinek megfelelő - telek elzárását. A Falumúzeum kijelölt területének beépítésénél egyértelműen meghatározott „látogatási útvonalat, útirányt" alakítottunk ki. A bejárattól balra fordulva elsőnek a Tirpák-tanya, majd a nyírségi egység következik. Az út további szakaszán a Mezőség egy telekből álló halászportája helyezkedik el. A mezőségi telket a tiszadobi Dózsa Gy. u. 20. számú porta képviseli, a telek méreteinek, az objektumok elhelyezésének eredeti visszaállításával. Ez a porta Tiszadobon is egy saroktelken áll, ennek a Falumúzeumban történő visszaállítása, egyben egy („b"-„a"-„e"-,f,g") és egy hosszabb („b"-„a"-,f'-„e"-„d"-,

;

g"-„c") látogatási útvonal biztosítását teszi lehetővé. A mezőségi egységnél is - elsősorban az úttest másik oldalán biztosított ártéri növényzettel - az eredeti vegetációt javasoljuk bemutatni. A Beregi-Tiszahátat egy rekonstruált, kétderekú, lábas gerendaház (alul disznóóllal és tyúkházzal) képviseli. Ennek rekonstrukciója a mellékletben megadott részletes leírás alapján elvégezhető és felépítése feltehetően a Falumúzeum egyik legatraktívabb objektumát jelentené. Rétköz építészetét egy gazdagon berendezett telek reprezentálja; zömmel Vasmegyer, Petőfi u. 2. sz. telekről áthozott objektumokkal és az ezeket szerencsésen kiegészítő Besztereci lakóházzal. A telek beépítésénél a vasmegyeri portát vettük alapul (mindezt a besztereci lakóház elhelyezkedése és tájolása is lehetővé tette) és itt is törekedtünk az eredeti környezet érzékeltetésére. (Palánkkerítés, sarok elrendezésű telek kétpárhuzamos utcáról való megközelíthetőséggel, búza-tábla, elszórt tölgyeshez tartozó legelő stb.) A beépítési javaslatban az apró nyilakkal jelölt látogatási útirány ezt követő állomása a Faluközpont. A Faluközpont két, az első megfogalmazásnál talán ellentétesnek tűnő funkciót elégít ki. Egyrészről ennek keretén belül szeretnénk bemutatni a megye faépítkezésében egyedülállóan speciális alkotásait (középkori templomait, fa-haranglábakat stb.) máshol csak elvétve fennmaradt sajátos gazdasági épületeit (szárazmalom, gabonatároló stb.), a többi egységben be nem mutatható kisebb tájegységek gazdag építészetét (pl: Szabolcs stb.) és mindezek segítségével egy - a megyében nagy számmal fennmaradt - középkori faluközpont szerkezetét. Másrészről - mint a sóstói Falumúzeum talán meghatározó specialitásaként - egy polgárosodó település műhely- és üzletsorát, valamint piacterét gondoltuk a Falumúzeum központjában bemutatni. (Ennek a speciális igénynek a lehetőségét a megye - ezen belül Nyíregyháza - gazdag kisipari műhelyei, a Megyei Múzeum birtokában lévő ilyen tárgyú gyűjteményanyag valamint a már kiszállított két régi villamoskocsi biztosítják.) A kettős igénynek megfelelő Faluközpontot a középen elhelyezkedő piactér (sátrakkal és árusítóhelyekkel) szervezi. A piac E-i sátorsora berendezéseivel és áruival egy falusi településhez kell, hogy kapcsolódjon, a D-i sátorsor pedig a műhelyépületek kiegészítéseként egy kisvárosi település vásárigényét kell kielégítse. A D-i sátorsor és a műhelysor között javasoljuk elhelyezni a két villamoskocsit, a műhelyek előtti járda mellett pedig egy, a századforduló hangulatát idéző, a fatörzseket körülvevő reklám hirdetőoszlop sort. (A hengeralakú, lábakon álló hirdetődobra esetleg régi plakátok felragasztását is javasolnánk.) A műhelyekben és a piacon az év meghatározott szakában - kb. kéthetes időtartamra - árusítást is feltétlenül javasolunk. Ebben a feltehetően múzeumi hónaphoz kapcsolódó időszakban a Nagyhalászból áthozandó gabonatárolóban (vagy amennyiben a berendezés rekonstrukciója nem történne meg a tarpai szárazmalomban) régi, archív filmek bemutatását is elképzelhetőnek tartunk. A Faluközpontot meghatározó jellegzetes épületek kiválasztása megtörtént, erre a mellékletben részletesen kitérünk, de feltétlenül javasolnánk itt még egy kocsmát, egy parókiát és egy közkutat elhelyezni (A még helyhez nem kötött, de feltétlenül javasolt objektumokat a helyszínrajzon - kb. befoglaló méretekkel - szaggatott vonallal jelöltük A többi egységnél is a szaggatott vonallal kontúrozott épületek házszámhoz még nem köthetők) A Faluközponthoz kapcsolódóan javasoljuk elhelyezni a faragott fejfákkal „berendezett" temetőt; a Nyírpilisről áthozandó község-jelzőtáblát; a megye egyik legszebb évszámos, szépen faragott tornácoszlopos lakóházát (Anarcs); az ország talán egyetlen „padmalyos" kemencés lakóházát 645