A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Néprajz - Fábián László: „Szatmári szilva” – régen és ma

„Szatmári szilva" - régen és ma hogy hidegtál 18 ezer forint, sör-pálinka minden"?

1 Egyébiránt a halotti torok sem mindig voltak a puritánság mintapéldái. Erre utal a csengeri Ref. Énekkar jegyzőkönyvéből az 1897. január 18. gyűlés egyik határozata: „... Megjelent kartagok az egész temetési szertartás alatt emberbaráti kötelességből is magokat kellő komolysággal viselni tartoznak; temetések végeztével eddig tartatni szokott áldomás ivások beszün tettetnek, mint amelyen nyilvánulni szokott vigalmaka közvetlen bánatos felek szív érzelmeire sértőleg hatnának" Az idézet önmagáért beszél. Az egyéb köszöntők ezek voltak: „Isten áldjon meg! Egészségünkre! Jóegészséget! Száz év múlva is találkozzunk! A gazda egészségére! Igyunk pajtás! Isten- Istent' A pálinkát igen ritka esetben a halottal is eltemették, ha életében kedvelte azt, s ez volt a kívánsága. „Vót akinek kívánságára a pipáját a koporsóba, egy üveg pájinkát a hóna alá nyomtak, mert azt szerette. Pásztor Pistának is a múltkor"

1

'

1 „Vót aki a halottak napjára kivitte a temetőbe, a sírja mellé tette, ... na szerettelek komám, hoztam neked pálinkát..., vót aki kivitte, főleg az öregek."

33 Végezetül a pálinka iváson kívüli felhasználásáról: az alkohol fertőtlenítő hatását kihasználva a fertőzött, gyulladásos felületre tették borogatásként. Leginkább a kifövő pálinka „rézelejét", melynek szeszfoka - így hatásfoka - az átlagosnál jóval nagyobb volt. Sokan a fájós, reumás lábukat, karjukat kenegették rézelejével, trombózis, érszűkület ellen is használták. Igen jó szer volt a pálinka a fogfájás ellen, le nem nyelve a fájós fog felett tartva (azért ki nem köpte senki utána). Foghúzás után öblögetésre is javalltak. Belsőleg, gyomorrontás, hasmenés („fosás") ellen is jó volt, úgymond a pangó gyomornak is használt, a fertőzött beleket átmosta. A pálinkával kapcsolatos szokások változatossága, színessége egyre csökken, uniformizálódnak a hagyományok és ezek egyre inkább az alkoholizmusba csapnak át. Irodalom FARKAS 1988. Farkas József: Néprajzi írások Szatmárból. Folklór és etnográfia 39. Debrecen 1988. ISTVÁN 1977. István Erzsébet: Butykoskorsók. In: Magyar Néprajzi Lexikon I. Szerk. Ortutay Gyula. Akadémiai Kiadó, Budapest 1977. 398. JEGYZŐKÖNYV Csenger Város Kétrenden lévő Bíráinak Jegyzőkönyve. Kézirat. Helytörténeti Múzeum, Csenger. KISBÁN 1981. Kisbán Eszter: Pálinka. In: Magyar Néprajzi Lexikon IV. Szerk. Ortutay Gyula. Akadémiai Kiadó, Budapest 1981. 158-159. NAGY 1978. Nagy Sándor: Természeti értékeink Lónyától Tarpáig. In: Találkozás Bereggel. Szerk. Mező András. Vásárosnamény 1978. 21-44. NYÉKES 1954. Nyékes István: Történelmi gyümölcstermő tájak. 1954. SISKA 1999. Siska József: Bodrogközi kocsmák és vendégfogadók. Széphalom 10. Kazinczy Ferenc Társaság Évkönyve 1999. SÓLYOM 1986. Sólyom Lajos: Pálinkafőzés. Kézikönyv kisüzemek részére. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest 1986. UJVÁRY 1996. Ujváry Zoltán: Miscellanae II. Folklór és etnográfia 90. Debrecen 1996. FÁBIÁN László Csengeri Helytörténeti Múzeum Csenger H-4765 Hősök tere 3. 31 Adatközlő: Varga Gyula. 32 Adatközlő: Barkász Gedeon. 33 Adatközlő: Varga Gyula. 507