A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Néprajz - Fábián László: „Szatmári szilva” – régen és ma

Fábián László lettem, borzasztóan veszélyes ez a rézeleje" 16 Általában kb. 40°-ra főzték a pálinkát, esetleg 45°-ra is elmentek, az 50°-t már mint igen ritkát említik. Ilyen erősre nem főzették, mert ez nagyon „nehéz" volt. A frissen kifőzött pálinka még „vad-marós'' volt, körülbelül egy év múlva lett igazi „lágy- sima". Nem minden kifőzött cefre lett tökéletes. Mint már említettük, sok függött a tüzelési módtól, a kozmás pálinkát már nem tudták eladni, kínálgatni sem nagyon illett, így hát a család volt kénytelen megiddogálni, vagy a karácsonyi kántálóknak, illetve a névnapot, ünnepeket beköszöntő cigányoknak kínálgatták el, „ük úgyis továbbálltak, mindegy vót az azoknak". Szintén szó esett már a túlélesztőzött cefréről. Az ilyenből kifőzött pálinka émelyítő ú.n. „búvárpálinka" lett. E kifejezés egy fölöttébb kellemetlen ingert fed, mert ha az ilyenből megkínálnak valakit, s az meg is issza, akkor a folyadék, mint a búvár, hol feljő, hol lemegy, igen erős akarat kell, hogy az utóbbi állapot maradjon végleges. Népies humort takar az „ötemberes" pálinka, melynél négy embernek kell lefogni, míg az ötödik tölti a szerencsétlenbe. Hasonló „minőségű" a ,guggolós", mert az ember guggolva megy el azon ház ablaka alatt, ahol ilyennel kínálták már. A „kerítésszaggató" -hoz nem is kell magyarázat, mint ahogy a „becsi büdös"-\юг sem. Ezeket a rossz minőségű pálinkákat nem lehetett házilag javítani, legfeljebb az igen vad ízúeket gyengítették, úgy, hogy miután vízzel felhígították, felfőzték, majd különböző esenciákkal keverték, s likőröket készítettek belőle. Főképpen a nők csinálták ezt, s ők is fogyasztották. A vad íz eltűnt, s édesebb lett az ital. Ilyen módon „császárkörtét", „diólikőrt", „rumot" és egyéb „ínyencségeket" állítottak elő. Tapasztalatlan húsvétoló suhancként volt „szerencsém" ezekhez a ragacsos keverékekhez. A pálinka kifőzésének volt még egy másik, ám kevésbé jellemző fajtája is, a házilagos főzés, ,/lhun sok befitt maradt, ráuntak, vagy kicsit megromlott, vagy nem tudja hova tenni ott szokták otthon kifőzni. Beteszi egy nagy/azokba, ott érik 2-3 napot, oszt utána fog egy másik nagyfazokat, oszt alágyújt a spóron, betakarja, ahogy gőzöl felfelé tesz egy olyan csepegtetőt alá és kijön az eleji a gőzön. Apósom is így főzte."

17 (7. kép) Eme házilagos főzésekre nem is használtak gyümölcsöt, csak befőttet, „... még tán jobb vót mint aßzetett."™ Persze így csak kis tételben csinálták, szinte csak házi fogyasztásra. Azért elvétve akadt, aki nagyobb mennyiséget is készített, vállalva a fináncok zaklatását. „... nem vót szabad, a fináncok észrevették, baj lett belőle. Vót akinek direkt főző vót rézből szerkesztve, nagy tételbe csinálta, 150-200 litert, azt mán büntették, de azt a pár litert letakarva, áztat nem."

19 A házi főzéseket nagyrészt a nők végezték a konyhában, a mindennapi főzés mellett. 504 7. kép Egyszerű házi pálinkafőző eszköz (UJVÁRY 1996. 31. alapján) Abb. 7 Einfaches Gerät zur Herstellung von hausgebranntem Schnaps (nach UJVÁRY 1996. 31.) 16 Adatközlő: Varga Gyula. 17 Adatközlő: Varga Gyula. 18 Adatközlő: Barkász Gedeon. 19 Adatközlő: Varga Gyula.