A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Néprajz - Fábián László: „Szatmári szilva” – régen és ma

Fábián László meg nem engedtetik ezentúl, hogy házaiktól italokat kiadjanak. Az árendásokon kívül másoknak az utazók részére ételt italt, portzió szénát, zabot pénzért adni nem lészen szabad." Azért az árendásokat sem kellett félteni. A lakosság állandóan panaszkodik az elöljáróknak a kimért pálinka mennyiségére és minőségére. Nem véletlenül rendeltetett el 1836-ban ,J\4ájer Mihály és Fiser Mihály árendások ellen feladott az csak nem közös panasz, hogy illető korcsmárosoknál igen rossz italok találtatnak. Rendeltetett, hogy minden korcsmárostól megpróbálás és megvizsgálás végett pálinka ital hozódnak, még pedig alattomba, annak kijelentése nélkül, hogy pálinkájukat a titkon ki rendelt vevő, kinek és mitsoda czélból veszi, melly rendelés tüstént sikerülvén s a több hellyekről elő hozott pálinka ital két hiteles mérőkön megpróbálódva a legenyhébb is 17 próbásnak - a többi pedig mind több egész húszig lévő próbásnak találtatott." Úgy tűnik a panaszoknak volt reális alapjuk, illetve a korábban hozott intézkedések nem hoztak eredményt, mert 1839. jún. 4-én újabb dörgedelmet határozott a városi testület: „...ismét határoztatott, hogy ezután a bérlő sem bort sem pálinkát korcsmába árulni nem foghat, mielőtt azt az e czélra rendelt s alább kinevezendő ital látóknak meg nem mutatja, kiknek kötelessége az italt megvizsgálni, s ha alkalmasnak találják kimérését megengedik. Egyébiránt, hogy bérlő azon kifogást sem tehesse, mintha az ott talált italt korcsmárosa hamisította meg a felvigyázóknak azon utasítás adatik, miképpen a korcsmára adandó italból, lészen az pálinka és bor, tiszta üvegcséket megtöltvén, annak száját felvigyázó úr és bérlő pecsétjével lepecsételtetvén tartsák magoknál s valahányszor az ital iránt panasz fog tétetni, ez szolgáljon panaszt határzó eszközül." Ezek a határozatok vajmi kevés eredményt szülhettek, hiszen 1845-ben újfent, már a tudomány segítségét is igénybe vevő határozatot hoz a földesúri gyűlés: ,^i vitriolos pálinkák a helybeli sebész és gyógyszertáros urak által resolváltassanak, s az azokat árulók első esetben 12 frtra, másodikban kétszeresére büntetődjenek." A haszonbérleti szerződésekben a birtokos választmány igyekezett mindent rögzíteni és érdekeit védeni a pálinkával kapcsolatban. Ezt látjuk egy 1844. szeptember 30-án keltezett bérleti szerződésben. „4 -er. Senkinek a városban a haszonbérlő engedelmén kívül bort pálinkát sert 6 ittzés abrontsos hordón alul, és törvényben világoson kimondott eseteken kívül eladni vagy más helységekből behozni szabad nem légyen... 9 -er. A pálinka főzés a földes uraknak s birtokosoknak csupán magok udvarain, tulajdon pálinka házaikban és üstjeikben lészen szabad, és zsidóknak vagy másoknak azt kiadni semmi szín alatt nem lehet. Az adózóknak az úrbér szerént csak magok terméseiket, saját üstjeiken lehet kifőzni" Az 1848-as forradalom csak annyiban érintette a haszonbérlőket, hogy panaszkodtak, hogy hány ember hagyta el a várost, „kiknek hosszas távollétük mind hús, mind italbéli ellátásokra is szembetűnő károsodását idéztek elő. A kántor kocsmát is rendetlenül tartják, szabad pálinka főzés is gyakoroltatik ... annál fogva utasít tátik a folyamodó, hogy ha alattomos italmérőkre akad, tüstént jelentse." Azt is tudtul adták, „hogy bármily viharos idők uralkodjanak is, de anarchia még nem létezik, a törvény uralma tiszteltetik" A korcsmákban zajos élet folyt, a jegyzőkönyv sok erre vonatkozó esetet idéz, melyektől a tanulmány szűkös terjedelme miatt tekintsünk el. Annál inkább érdekes lehet számunkra az az 1811-ből való , fogadás", mely felfogható korabeli alkoholelvonókúrának is. Három csengeri atyafi megelégelve Tódor komájuk részegeskedését, a város vezetősége előtt a következő fogadást kötötte: ,J\4i alulírottak ... látván azt, hogy Tódor László atyánkfia részegeskedése által szinte pusztulásra jutott, ezért hogy őtett meg nyerhetnők, tettünk Hlyen fogadást, hogy ha nevezett Tódor László mostantól fogva az reánk leg közelebb következő Sz Mihály napig semmi file részegítő italt nem iszik, mi mind a hárman adunk neki egy tok juhot, mellyet ha harmad nap alatt kezébe nem adnók mindenikünk fizessen száz forintot büntetésül mellynekfele a Tódor Lászlóé fele pedig azé a bíróé légyen, a kinek itéletti alá fog kerülni. Én pedig Tódor László magamat a nevezett atyámfiai ígéretekért s felajánlásokért arra ígérem s kötelezem is, hogy mostantól fogva Sz. Mihály napig semmi szín alatt, semmi néwel nevezendő részegítő italt nem iszom. Ha pedig ezen fogadásomat nem állom, imé ezen írás által le kötöm és által is adom eő kegyelmeknek, a Zsák halmába lévő három köblös zöld búza vetésemet, hogy azt ő kegyelmeknek 500