A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Néprajz - Fábián László: „Szatmári szilva” – régen és ma

Fábián László „1806. 6. marty ... egy-egy meszely pálinkába alkudtak vala meg ... áldomásba fél meszely pálinkát Wxr, kotzingatának, mulattak is." „1807. 15. november. Nemes Koroknoy István panaszlá, hogyfellyebb múlt napokba ő és Vintze Mihály bé ment pálinka inni Samu Mártonnál, s míg azt itták ..." „1811. Januarii 24. ... a tizedesek kértek egy meszely pálinkát napszámba." „4 may 1815. június... a midőn pálinkáért ment volna László Istvánnál..." „14. márty 1816.... a csengeri zsidók, mint Noé Ábrahám és Samu Jákob Póliné meg hivatták törvény székünkbe szekereseiket. ... az iránt, hogy nékiek pálinka el szállításkor kárt tettek... a pálinkás hordónak ki fúrását adták elő" „1818. ... Nagy Károlyig vecturáztak volna a csengeri szekeresek, azok közt az útba Bélteki Gáspárnak elveszett egy útra vinniszokottkorsotskapálinkája." Ez a bizonyos „korsótska" minden valószínűség szerint ún. „butykoskorsó" volt (4-5. kép). Ez szűk nyakú, hasas pálinkás cserépedény lapos füllel, amin ivónyilás nincs, s kívül mindig mázas volt (ISTVÁN 1977.). 1821 júniusában három ifjú felett ítélkezett a városi bíróság, akik „hogy együtt társaságba pálinka inni mentek volna ÓsernéF, pedig a határozat szerint „a feljebb irt ifjaknak az innep szentelése nem az ivásban, hanem az isteni tiszteletben kellett volna az innepet tölteni". A kifőzött pálinka tetemes részét a zsidók vásárolták fel - mint a fentebbi adalékokból kitűnik - egy részét elszállították, míg másik részét helyben, a földesúr kocsmáiban kimérték, lévén a kocsmáitatás joga a földesuraké volt. Csenger kocsmáiról aránylag bő levéltári adalékokkal rendelkezünk. 498 4. kép Bütykös (ISTVÁN 1977. alapján) Abb. 4 Schnapsflasche (nach ISTVÁN 1977.) 5. kép Butykoskorsók (ISTVÁN 1977. alapján) Abb. 5 Schnapskrüge (nach ISTVÁN 1977.)