A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Néprajz - Felhősné Csiszár Sarolta: A felsőőri református egyház úrasztali terítői

Felhősné Csiszár Sarolta 1. Szószéktakarók halottas lepedőből Mind a két darab két szél fehér házivászon összedolgozásával készült. Az egyik három, a másik négy különböző szélességű és mintázatú sávból áll. Az egyes részeket szálvonásos technikával készült más-más subrikás csík választja el egymástól. Az alsó szélminták mindkettőnél megegyeznek. A sima szegőöltéssel eldolgozott cakkos szegélyt, a cakkok vonalát követő lyukhímzéses sor követi. Majd egy fürtös levélsor, a levelek találkozásánál egy-egy kis margarétához hasonló virággal. Ehhez kapcsolódik még a cakkos szegélyhez igazodó lyukhímzéses sarlós levélsor, melynek belsejét egy-egy fürtös levelű virágszál tölti ki. A motívumok közötti üres térben pedig egy-egy kis leveles ág látható. Az egyiket hosszában egy széles horgolt csipkesáv osztja ketté. A horgolás alatt lyukhímzéssel és fehér hímzéssel egy girlandos szőlősor, a csipke feletti felső sávban egy dús hímzésű, indázó leveles virágsor látható. Közvetlenül a szegélyminta fölött olvasható a készítő monogramja: P.P. és a készítés évszáma: 1876 (10. kép). A másikban a szélmintát követő sáv egészét egy girlandos gránátalmasor díszíti. A következő, azaz a felső sávban helyezték el a központi motívumot. A kompozíció középpontjában egy levélfüzérből kialakított szív áll, benne a tárgy készítőjének a monogramja: G.P., alatta a készítés évszáma: 1877. A szív két oldalán három-három részarányos, más-más rajzolatú cserépszerű edénybe állított életfa vagy virágbokor minta látható (11. kép). 10. kép Szószéktakaró (halottas lepedőből) 1876 Abb. 10 Kanzeldecke (aus einem Leichentuch), 1876 11. kép Szószéktakaró (halottas lepedőből) 1877 Abb. И Kanzeldecke (aus einem Leichentuch), 1877 2. Halottas lepedők az egyház textíliái között A fentieken kívül még négy olyan halottas lepedőről kell szólnom, amelyeknek valójában nincs egyházi funkciójuk, csak kegyeletből, inkább megőrzésre kerültek az egyházhoz. Közülük három évszámos egy pedig monogramos. A lepedők díszítőmotívumainak egyik csoportja visszanyúl az ősi sámánhithez, amennyiben annak tekintjük, hogy a halottas lepedők hangsúlyos részét - egy kivételével - mindig életfa variációk díszítik az ágak végén napvirágokkal, sőt szabályszerű napábrázolással. Az életfa a föld és az ég, a földi és a földön túli élet összekötője. A motívumok másik csoportjánál tanúi lehetünk az életfa, az ősi mágikus jelkép és az európai hagyományokon nyugvó, a keresztény hitben gyökerező Krisztus-ábrázolások csodálatos ötvöződésének. A motívumokban kifejezésre jut, hogyan forr szerves egységbe az ősi hit a keresztény hittel. A halottas lepedők hangsúlyos sávjának közepén kétféle leveles ágból formált koszorú foglal helyet, amely rendszerint babér- és olajág. Ez hol szív, hol kör formában jelentkezik. A szív egyértelműen Krisztus jelképe. A koszorú esetében az ívelő ágakat középtájon megszakítja egy-egy keresztény jelkép, amely a Krisztussal való egységre utal. De felfedezhetők ezek a szimbolikák az életfa ábrázolásokban is. Az életfák többségükben ugyanis sokszor dupla szív vagy szövetségjel formájú, valamilyen edénynek, vázának is felfogható alakzatból nőnek ki vagy azon állnak. 484