A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Régészet - Margócsy József: Értelmiségi társulás a polgárosodó Nyíregyházán. 1831-ben szervezkedik a Magyar Olvasó Társaság

Értelmiségi társulás a polgárosodó Nyíregyházán Az elnök Inczédy György hagyatékában őrizte leánya - aki százéves korában adott interjújában beszélt is róla - azt a nyugtát, amelyet Kossuth Lajos írt alá, tanúsítva, hogy az Olvasó Társaság 20 pftot küldött az Országgyűlési Tudósítások előfizetésére. Ezt a család a városi múzeumnak adta át megőrzésre. Az adomány manapság lappang, de szerencsére más forrásból is akad igazolás a tény valódiságára.

4 A városi jegyzőkönyvekből is kapunk híradást a működésre. Hogy az induláskor előírt befizetendő összegek rendben befolytak és a pénznek hasznosítása élő gondja minden testületnek, jelzi itt, a megindulás után néhány héttel olvasható határozat 1833. február 12én: „A közelebb összeállott és szépen gyarapodó Magyar Olvasó Társaság felajánlott a városnak ötven pengőforintokat hatos interesre. A város segíti a Társaságot azzal, hogy alapszabálya szerint járhasson el és tőkéjét gyümölcsöztethesse, a kínált 50 pftot felveszi."

5 - 1836-ban az olvasás mellé már italt is szolgáltathattak, mert okt. 19-én „engedélyt kap a Társaság arra, hogy a várostól butéliás bort vehessen és azokat kocsmabeli áránál egy x-ral feljebb számítva árulhassa."

6 1837. ápr. 22-i bejegyzés: „Inczédy György főhadnagy úr a Társaság nevében a király születésnapja alkalmából a kórház javára rendezett mulatság jövedelmét a kórház-alap javára 543 pft 38 x-t befizetett és ennek kamatai a kórháznak adandók ki."

7 - Majd 1837. dec. 18-án ugyancsak Inczédy társasági elnök további 239 pft-ot fizet be a kórházi alapra.

8 Később biliárd is lehetett már a Társaság termeiben, hiszen az 1849-ben zárolt vagyonából a város 1851. ápr. 14-én a sóstói játékház tönkrement tekeasztala helyett a volt Olvasó Társaság birtokában lévő asztalt jutányos áron megvásárolja. Dec. 11-én már az is olvasható, hogy meg is vették az asztalt 40, a golyókat 10 pft-ért.

9 - Majd aztán 1859-ben, amikor a Társaság immár kaszinóként „újrasarjadzott", a vagyonában keletkezett károk pótlására a várostól 300 ft megtérítést kér, részletes kárlajstrom alapján.

10 A Bach-korszak vége felé az érezhető enyhülés egyik jele, hogy számba veszik az Egylet erősen pusztulásnak indult ingóságait és lehetőség nyílhat a társasági élet folytatására: nem hangsúlyoztathatik a magyar nyelvű olvasás, ilyesféle szervezkedés nem engedélyeztethetik újra. - A nagyváradi helytartóság 1858. okt. 13-án engedélyezi a „Nyíregyházán alakítandó Casino Egylet tervezetes alapszabályait. Célja: társalgás, lapok, könyvek olvasása és nem-tilos játékokkali múlatás." (VIETÓRISZ 1896. 19-24.) Egy 1861 év végi főjegyzői jelentés szerint: „eddigi működése: több jótékony célok előmozdíttattak és művészek segélyeztettek általa. Tagjainak száma 137."

11 Ennek a kaszinónak már több, Nyíregyházára beköltözött dzsentri, megyei-járási tisztviselő is tagja, tisztségviselője. Hogy azonban nem tagadták meg a túlnyomólag polgári jelleget, azt nyilván jelezheti, hogy soha nem került be címébe az „úri" megkülönböztető jelző. - NB. 1867-ben „Nyíregyháza iparosztályának polgárai érezték azt, hogy a társadalmi és szellemi központi élet közszükségletet képez, s tudva azt, hogy csak egyesült erővel lehet nagyobb célokat megvalósítani", ezért „Iparkör címen egyletet alakítottak, majd 1868-tól a Polgári olvasó-egylet címet vették fel és virágzóan működtek a város közéletében." (GEDULY 1896. 211.) 1945 után egyik társaság sem szerveződhetett újjá. 4 A Petőfi Irodalmi Múzeum Ábrándok és tettek kora (1817-1842) Budapest, 1988. évi kiadványának 18. lapján kerül bemutatásra Kossuthnak a nyíregyháziak részére kiállított nyugtája (PIM ltsz. V.1920.). 5 SzSzBMÖL V.A. 101/a. 5/5. p. 1664. No. 109. 6 SzSzBMÖL V.A. 101/a. 9/9. pp. 2481-82. No. 2026. 7 SzSzBMÖL V.A. 101/a. 10/10. pp. 89-90. No. 2423. 8 Uo. - Jó érzéssel olvasható, hogy egy-egy városi társaság, alkalmi társulás szívesen összefog valamilyen nemes cél támogatására, mint itt az Olvasó Társaság tagsága és hozzátartozóik a kórház javára. így például a 40-es évek elején a felsőfokú intézményekben távol tanuló diákok a nyári szünetekben, főleg leánytestvéreikkel összefogva színjátékokat tanulnak be és az előadások jövedelme a Szabolcs megyében először nyíló, 1844-ben meg is nyitott óvoda anyagi alapját gyarapítja. Ez a Csillag utcai óvoda (LUKÁCS 1886. 265.). 9 SzSzBMÖL V.B. 142. 5/ 3. a. No. 376. ill. 1204. 10 SzSzBMÖL V.B. 150. 2/63. 1859. 35. 11 SzSzBMÖL V.B. 163. 3/126. 1861. december 15. 347