A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Régészet - Ulrich Attila: A tokaji uradalom majorsági gazdálkodása és pénzbevételei a XVII. században

A tokaji uradalom majorsági gazdálkodása és pénzbevételei a XVII. szazadban

1 Ulrich Attila A tokaji uradalom gazdálkodásában természetesen a központi szerepet a szőlőtermesztés játszotta, amely annakszerkezetében és a jövedelmek arányában meghatározónak bizonyult. Emellett azonban megtaláljuk a földesúri föld- és rétallódiumokat, és egy-két adat utal majorsági állattenyésztésre is. Ezek a „klasszikus" allódiumok azonban nem voltak döntő fontosságúak az uradalom életében, az ezekből származó jövedelem jelentős része nem piacra került, hanem a földesúri önellátást, az alkalmazottak, valamint a szőlőt bérmunkában művelők ellátását szolgálták. Az uradalom ezirányú tevékenységét nagyban befolyásolta, hogy annak kiterjedése, a hozzá tartozó falvak nagysága és gazdasági ereje sokszor változott, ami döntő szerepet játszott abban, hogy az uradalom életében a szemtermelő és állattenyésztő majorsági gazdálkodás nem vált meghatározó jelentőségűvé. A XVI. században kiterjedtebb allódiumokkal találkozhatunk, főleg abban az időszakban, amikor a szerencsi uradalom vagy annak részei Tokajhoz tartoztak. A táj jellegéből adódóan ugyanis például Megyasszónak, Szerencsnek is kiterjedt földjei voltak, ahol jelentősebb majorsági gazdálkodást folytattak.

2 A XVII. században a Rákócziak szerencsi földesurasága idején is kiterjedt aliódiumokat találunk az uradalomban, természetesen a hozzá tartozó majorházakkal, istállókkal, magtárakkal együtt. Ebben az időszakban azonban a bortermelés szerepe jelentősen megnövekedett.

3 Lényegében a XVI. században a tokaji uradalom állandó részét képező falvak közül Szada volt az uradalom majorsági központja, amelynek nagyságát szemléltetheti, hogy a domínium tiszáninneni kerülete falvainak és mezővárosainak jobbágynépessége - Tokaj kivételével - együttesen művelte azt.

4 1574. október 1. és 1575. szeptember vége között az uradalom allódiumai 1200 köböl búzát és 1000 köböl árpát és zabot termettek (Kiss 1973. 22-23., 25.).

5 A szadai majorban 1577-ben 2-3000 szarvasmarhát, bárányt és sertést is tartottak, szántóföldje a Serédyek idején 250-300 kalangya termést adott. A másik jelentős allódium Nánáson volt, amelyet a nánásiak, dorogiak, varjasiak, vidiek, hatháziak, pródiak, szoboszlóiak, miskeiek műveltek, ez azonban az 1577-es török dúlás áldozata lett. A földesúri majorságokat mind a magánföldesúri, mind pedig a kamarai birtokláskor robotban műveltették, bérmunkát ekkor csupán a szőlőaliódiumokon alkalmaztak. A robotmunka lényegében a továbbiakban is a föld- és rétallódiumok munkaszervezetének alapja maradt, azonban a majorságokkal rendelkező helyek bizonytalan hovatartozása (Szada)

6 és pusztulása (Rakamaz) következtében a tokaji uradalom gabonatermelő majorságainak nagysága az 1600-as évek végére jelentősen csökkent. 1 A jelen tanulmányban csak a föld-, rét-, és uradalmi erdő-allódiumok helyzetének feltárására vállalkoztunk, a meghatározó szőlőmajorságok elemzése nélkül. 2 A szerencsi uradalom bevételeire jó adatokkal szolgál a MOL E 210. 42. cs. 159. t. 7-17. sz. A Rákóczi uradalmak terménykimutatásai 1633-1640 között. 1633-ban például a szerencsi uradalomban 45,5 köböl zab, 185 köböl árpa és 46 köböl köles vetés volt. 3 MOL NRA 788/11, 1632; 788/21, 1635; 789/1, 1664. A források 1632-ben még jelentős mennyiségű ferton-zabról számoltak be, ezután azonban csak a bortermelés nagyságát mérték fel. 1635-ben a majorsági bortermés 276,5 hordó 6 átalag bor volt. 1664-ben Rákóczi Erzsébet mádi és zombori birtokai 257 hordó majorság, a feudális jogon szedett haszonvételekkel együtt 362 hordó 5 átalag bort jövedelmeztek. 4 MAKSAY 1959.: 745. (Keresztúr), 748. (Tarcal), 750. (Zombor), 751. (Berzék), 752. (Szada), 753. (Ladány), 754. (Kenéz). 5 N. Kiss István azt feltételezte, hogy az uradalom allódiumai kb. 300-400 hold nagyságúak lehettek. A búzabevétel 33,8°/o-a majorsági termésből, 36,62%-a dézsmából származott. Ugyanez az arány az árpa és a zab esetében 57,14% (az egy évvel korábbi terméssel együtt), illetve 37,14% volt. 6 MOL U. et C. 58/14, 1686. Szada összeírásakor az udvarbíró csak annyit jegyzett meg, hogy prédium ezt Szerencshez bírták." MOL U. et C. 58/17, 1688. Berzék falu és Szada prédium az összeírás szerint Szerencshez tartozott. Az 1674-es urbárium szerint Szada fele Tokajhoz tartozó volt, a másik felét az Andrássyak és a Thökölyek bírták, akik azt a monoki jószágukhoz csatolták. Legtöbbször azonban a szerencsiek szántottak és vetettek itt. Az összeírás szerint 1670 körül a monoki tisztek az egész helységet az uradalmukhoz csatolták, kárt téve ezzel a tokaji jószágnak. - MOL U. et C. 115/18, 1685 (1674). 309