A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Régészet - Mező András: Színes templomok helységneveinkben I.

Színes templomok helységneveinkben I. A helynevek magyarázatában határozottan a fehér kőből való templom mint motiváló tényező mellett foglalt állást több helyen Györffy György, ő azonban annak alapján, hogy az ilyen templomok nemegyszer királyi udvarházhoz és gazdasági szervezethez kapcsolhatók, többségükben királyi kápolnát keres, és szembeállítja őket a nép számára vályogból és fából készített egyszerű falusi templomokkal, mivel a királynak állt módjában, hogy kezdettől fogva kőből rakasson egyhajós, díszes kápolnát (GYÖRFFY 1977. 243., 349.). Ezt a körülményt pedig összekapcsolhatónak véli a kisebb legenda imént idézett beleérzéses névmagyarázatával (amelynek szerzője a „fehér" jelzőnek a XI. század végére már „előkelő, királyi" jelentést tulajdonított), noha azt is hangsúlyozza, hogy „köztük több későbbi másféle eredetű is lehet, mint amilyen a Veresegyház elnevezés" (GYÖRFFY 1977. 243.). A Fehéregyház típusú középkori helységnevek magyarázatában - a konkrét színnévi motiváció mellett - alternatív lehetőségeket vetett föl Klima László. Mivel ezek száma a régi Magyarországon oly sok (szerinte kb. 20), az egyéb, az építőanyag színével kapcsolatos helynevekhez képest (példái között ott vannak a Veresegyház nevek is), ezért elképzelhetőnek tartja, hogy bennük & fehér szó nem az építőanyag színére utal. Névadás-lélektani szempontból azonban alig értékelhető az ehhez bizonyítékként odavetett megjegyzése, hogy „A gyakori építőanyag nem lehet egy épület megkülönböztető jegye, emiatt nem lehet megkülönböztetésre sem alkalmas" (KLÍMA 1993. 189-90). Valóban nem lehet alkalmas akkor, ha az azonos küllemű építmények ugyanazon névalkotó közösség látókörén belül vannak. Látni fogjuk azonban, hogy a Fehéregyház helyneveink egymástól meglehetős távolságban találhatók, ezért a középkori emberek tájismeretének korlátozott lehetősége ismeretében sok névadó közösséggel kell számolnunk. Klima részletesen bemutatja a fekete-fehér duális osztályozó rendszernek a magyarság körében való sajátos továbbfejlődését, a fehér színnévnek a kereszténységgel való összekapcsolódását. Mivel a kialakulóban levő magyar állam egyik hatalmi tényezője a kereszténység volt, s vallás szimbólumrendszerében a jó oldalt a fehér szín, a rosszat a fekete jelenítette meg, érthető, hogy az uralkodói elit a fehér oldalra helyezte magát. Meghökkentő azonban az e gondolatmenetből eredő következtetése: Fehéregyház, Fehértemplom helyneveink jelentése: 'keresztény templom'. E magyarázat viszont nem védhető éppen a Klima által is idézett körülmény miatt: a gyakori tulajdonság nem alkalmas megkülönböztetésre, ezért a következtetés értékét maga a szerző azonnal le is rombolja, hiszen „a nem ezzel a névvel illetett templomok is keresztény templomok voltak". Ugyancsak terméketlen és semmivel sem igazolható az a föltevése, hogy „Fehéregyházak, Fehértemplomok a fehér magyarok, tehát az államhatalomhoz hű, kereszténységükben erős közösségek templomai voltak". A helynevek magyarázatában vissza kell térnünk a konkrét színnévi eredeztetéshez. A Fehéregyház helységneveinknek a következő adattára állítható össze (a megyék sorrendjében nyugatról keletre és északról délre haladó sorszámok egyben a térképre is utalnak - 1. kép): 1. Nyitra vm.: 1315: Alham ecclesiam (AOKL 4: 52); 1332: Wywar sive Alba Ecclesia, in vulgari Teutonico verő Weszunkerch nominata (FEJÉR 1829/44. 8/3: 627.); 1336: in Alba Ecclesia vei in wlgar Wywar (MTörtTár. 4: 135.); 1392: Weissenkirchen in Ungarn (Zso I. 288.); 139$: Alba ecclesia alias Halicz (Zso I. 571.); 1498: Holych alio nomine Feyereghaz (ZJC 108.). Holies ma Szlovákiában: Holic. A legkorábbról adatolható neve azonban Újvár volt (1256//1559: Wyuar: CDES II. 368.). Feltevés szerint itt állhatott az a királyi udvarház, ahol Szent László 1095 júliusában meghalt, s ehhez kapcsolódott a magyar-német párhuzamos helynevet motiváló királyi kápolna. Vö. GYÖRFFY 1963/1998. IV. 481-482., ZJC 108., VSOS I. 425. 2. Pozsony vm.: 1332: Paulus [sacerdos] de Alba Ecclesia (VAT 1/1. 202.); 1387: Feyrheghaz (Zso I. 21.); 1394: Weissenkirchen (ZJC 108.); 1410: Ffeyereghaz (Zso II/2. 392.). Pozsonyfehéregyház ma Nagyszombat közelében: Biely Kostol. A magyar-német párhuzamos névadás igazolható. Vö. VSOS I. 164., ZJC 108., Kiss 1988. II. 370. 277