A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Régészet - Mező András: Színes templomok helységneveinkben I.

Mező András 3. Borsod vm.: 1396: Feierchighas (Zso I. 491.); 1417: Feyeregbaz (Zso VI. 86.; 1448, 1467: Feyeregyhaz (CSÁNKI 1890/1913. I. 171.). Ma puszta Mezőcsát és Mezőnagymihály határában (HNT 1877. 241.). 4. Sopron vm.: 1285/1679: Dundeskürchen (URKBURG II. 196.); 1410: Tundolczkirichen (Zso II/2. 429.); 1430: Chakan al. nom. Dondelskyrchen (CSÁNKI 1890/1913. III. 602.); 1641: Feieregyhaz (SCHWARTZ 1932.151.). Ma Fertőfehéregyháza Ausztriában, Donnerskirchen. Vö. Kiss 1988. I. 469-470. 5. Győr vm.: +1220: cum ecclesia Feyreghaz ... terra Feyreghaz (WENZEL 1860/ 1874. I. 270., PRT I. 797.); 1670: Fejéregyház máskép Tápián (MTörtTár. 7:22). Neve hamisított oklevélben tűnik fel, a mai Tápián puszta és Töltéstava helyén feküdt (PRT I. 116.). - Vö. ORTVAY 1891/92. II. 784., LENGYEL 1944. 6. Pilis vm.: 1220 k. [907-re]: dux Árpad migravit de hoc seculo, qui honorifice sepultus est supra caput unius parvi rluminis ... Ubi etiam post conversionem Hungarorum edificate est ecclesia que vocatur Alba (GYÖRFFY 1963/1998. IV. 633.);. 1296: Petrum át Alba Ecclesia ecclesiarum plébános, dyocesis Wesprimiensis (MES II. 390.); 1355: versus Albam Ecclesiam Beatae Virginis (MTörtTár. 4: 167); 1702-14: Feireghaz (GYÖRFFY 1963/1998. IV. 634.). Anonymus szerint Árpádot a 907-beli halála után ott temették el, ahol később felépítették a Boldogságos Szűz Máriáról nevezett Fejéregyház-2X. Ez eredetileg királyi kápolna lehetett. Vö. CSÁNKI 1890/1913. I. 10., GYÖRFFY 1963/1998. IV. 634., GYÖRFFY 1975. 291. 7. Szabolcs vm.: 1384: Feyeryghaz (KÁLLAY II. 235.); 1385: Feyreghaz (KÁLLAY II. 237.); 1386: Feyrighaz (KÁLLAY II. 244.); 1411: Fireghaz (CSÁNKI 1890/1913. I. 526.). 1457-ben a Kállai családot iktatják birtokába (CSÁNKI 1890/1913. I. 536.). Biri és Szakoly határában kereshető Balkánytól keletre. Vö. NÉMETH 1997. 75. 8. Máramaros vm.: 1363//1384: possessionum Kuhnya vocate et ad earn pertinencium, item Bochkoy, Feyreghaz Tharaz et Boztafalva vocatarum in comitatu Maramorosiensi existencium (MIHÁLYI 1900. 65.); 1405: Ffeyereghaz (Zso II/l. 497.) stb. A valószínűleg Szigeten volt királyi udvarházhoz kapcsolódhatott. Annak tartozéka volt Konyha is mint az uradalmi székhelyhez tartozó konyha helye. Ma: Tiszafejéregyház (HNT 1913.), UA: Bila Cerkva. Vö. CSÁNKI 1890/1913.

1.448., KNIEZSA 1943. 237., BÉLAY 1943. 139., Kiss 1988. II. 650., GYÖRFFY 1963/1998. IV. 122. 9. Beszterce vidéke: 1332-6: Frichco [pleb.] de Alba Ecclesia, Tyczmannus de Alba Ecclesia de Kyralya, Tyczmannus plebanus át Alba Ecclesia, Tylmannus plebanus de Alba Ecclesia, plebanus de Alba Ecclesia (VAT 1/1. 100., 122., 128., 139., 142.); 1428: Feyeregbaz (GYÖRFFY 1963/1998.

1. 561.) stb. A későbbi Kisfehéregyház BeszterceNaszód megyében, RO. Ferihaza. - Vö. Suciu 1967/68. I. 29., KNIEZSA 1943. 205. 10. Fejér vm.: 1466: Fejereghhaz (ZICHY X. 405.); 1552: Fejéregyház, 1654: Fejéregyháza (SZARKA 1940. 67.). A következő lakott helyek őrzik emlékét a Pest megyei Dunavecse határában: Fehéregyháza, Fehéregyháza-Milkópuszta, Csanádfehéregyháza (HNT 1967.). 11. Békés vm.: 1297: terras vacuas et habitatoribus destitutas Feyreghaz (FEJÉR 1829/44. VI/2. 79-81.); 1329//1378: Feyeregbaz, Feyerhyghaz (HO 306.); 1448: Feyeregbaz (KARÁCSONYI 1896. II. 106.); stb. Feltűnésekor 1297-ben lakatlan föld, amelyen Fejéregyház nevű templom is állt. Ma: Öcsöd határában (HNT 1877. 241.). KülsőSzolnok vármegyébe is számították. 12. Somogy vm.

1

; 1254: Feirighaz (WENZEL 1860/1874. VII. 377.); 1299: Feyrighaz (WENZEL 1860/1874. X. 360.); 1324: Feyeregbaz (MES III. 51.); 1334: Andreas [sac] át Alba Ecclesia (VAT 1/1. 389.); 1400: Feyeregbaz (Zso II/l. 22.); stb. 1950-ben Somogyfehéregyház néven egyesült Felsőzsitfa községgel, és új nevük Somogyzsitfa lett. 13. Somogy vm.: 1193: Faeregíazajeyrhigaz (ÓMOLV 1929. 53., 58.); 1229: Feeyreghaz (SZAMOTA-ZOLNAI 1902/06., WENZEL 1860/1874. VI. 172.); 1333-5: Dominicus [sac] 278