A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)
Régészet - Kristó Gyula: Szabolcs vezér
Kristó Gyula leszármazottja volt, hanem Előd - ismeretlen fiától született - unokája. „Másfelől a régészeti emlékanyag sem gyámolítja kifejezetten Györffy ötletét. Szabolcs vára ugyanis, amint ezt Nováki Gyula megállapította, a X. század első felében vagy közepén épült, az utóbbi keltezés érvénye esetén akkor, amikor Szabolcs már nem hogy állítólagos bihari herceg, de még hasonlóképpen állítólagos nagyfejedelem sem lehetett." (KRISTÓ 1987. 14-15.) Tanulmányom közzétételét követően, az elmúlt években éppen Szabolcs várának keltezése került némileg új megvilágításba. Bóna István szerint „a kutatók két válasz és lehetőség: az anonymusi Szabolcs vezér vagy a szentistváni Szabolcs ispán között ingadoznak... A sáncból és a várból eddig rendelkezésre álló leletek nem elegendők a kérdés eldöntésére, kivált az első nézet bizonyítására. Nehezen hihető ugyanis, hogy a Sopronnal, Mosonnal megegyező kazettás várfalak Szabolcsban egy évszázaddal korábban készültek volna." (BÓNA 1998. 39., vö. NÉMETH 1995.) A Magyar Tudományos Akadémián 1999-ben elhangzott székfoglaló előadásomban ugyan nem tértem ki a Szabolcs-problémára, de az Anonymusnál Szabolcs apjaként szerepeltetett Előd vizsgálata kapcsán olyan eredményekhez jutottam, amelyek talán jelentősen előrevihetik a Szabolccsal kapcsolatos eddigi kutatást is. Ügy vélem, sikerült a bizonyosság közelébe juttatnom azt a feltevést, hogy az első hétvezér-listát Anonymus állította össze 1210 táján, és ezt vette alapul saját lajstroma elkészítéséhez mind Kézai, mind pedig a XIV. századi krónikakompozíció. Ez gyökeresen újat jelentett a korábbi, teljesen egyeduralkodó felfogáshoz képest, hiszen szakítottam azzal az elképzeléssel, mintha már a XI. századi őskrónika (ősgesta) tartalmazott volna hétvezér-listát, és valamennyi későbbi szerző (Anonymus, Kézai, a XIV. századi krónika szerzője) ezt hasznosította volna. Ugyancsak sikerült kimutatnom, hogy a honfoglaló Előd vezér soha nem létezett, hanem Anonymus teremtő fantáziája keltette életre (KRISTÓ 2000. 18-22.). Ennek alapján tehát csak az tekinthető bármiféle vizsgálat kiindulópontjának, ami Anonymusnál szerepel. Márpedig itt több olyan mozzanatra bukkanunk, ami komoly kétségeket ébreszthet Szabolcs vezér történeti hitelét illetően. Már Németh Péter felfigyelt arra, hogy Anonymus „minden időrendet felrúgva, az 56. fejezetben I. Ottó német király elleni kalandozó hadjáratban szerepelteti Szabolcsot" (NÉMETH 1990. 311-312.). Ez arra mutat, hogy a névtelen jegyző igen önkényesen bánt Szabolccsal. Ebből persze még nem kell feltétlenül arra gondolnunk, hogy Szabolcs soha nem létezett. Úgyszintén gyanút keltő, hogy Anonymus Szabolcsot olyan apával ajándékozta meg - Előddel -, akit saját maga teremtett meg, de ez még szintén nem elégséges ok arra, hogy Szabolcsot hasonlóképpen ítéljük meg. Az igazi nehézséget az okozza, hogy a névtelen jegyző Elődöt és fiát, Szabolcsot a Csák nemzetség őseiként ábrázolta. Ezt olyan fontosnak tartotta, hogy munkája több helyén is elmondta. A 6. fejezetben arról szólt, hogy Szabolcs apja Elődtől ered a Csák nemzetség, a 20.-ban pedig arról, hogy Előd fia Szabolcstól. Végezetül erre utalt az 50. fejezetben is, amikor arról tudósított, hogy a Vértes lábánál Szabolcs neposa, Csák sok idővel később várat épített. Szemmel látható tehát Anonymus buzgó igyekezete, hogy a honfoglaló Szabolcs vezér és a Csák nem között genetikus kapcsolatot létesítsen. Magam bizonyos vagyok abban, hogy ezen összeköttetésnek egyetlen tárgyi alapja van, az nevezetesen, hogy a Fejér megyei Szabolcs (a mai Pusztaszabolcs) a Csák nemzetség birtoka volt (GYÖRFFY 1987. 404.). Méghozzá valószínűleg ősi birtoka, hiszen annak a tömbnek a szélén feküdt, amely tömböt (a Vértes erdő, azaz a mai Vértes hegység és a Fertő mocsara, vagyis a mai Velencei-tó környéke) már Anonymus Elődnek, Szabolcs apjának adatta Árpád fejedelemmel. Anonymus - a maga írói eljárásának megfelelően, amely kiindulópontjában nem nélkülözött valós elemet - úgy okoskodott, hogy amennyiben a Csák nemzetségnek volt Szabolcs birtoka, annak neve nyilván a nemzetség egy Szabolcs nevű tagjától származik. Benkő Loránd arra hívta fel a figyelmet, hogy ez az - általa rejtettnek mondott - névadási mód, azaz hogy „kitalált honfoglaláskori személyeit olyan helynévről nevezi el, amely a kérdéses személy cselekményének vidékére esik,... Anonymus igen kedvelt, sorozatban gyakorolt, történetet és személyt együttesen hitelesítő eljárása volt". Többnyire „a hely nincs megnevezve a gesztában, csupán a személy és az esemény, viszont honfoglalás kori szereplője olyan nevet visel, amely 266
