A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)
Régészet - Kristó Gyula: Szabolcs vezér
Szabolcs vezér filológiailag nyilvánvalóan kimutathatóan egy korabeli helynévvel egyezett, és a Magiszter éppen oda viszi a szereplő cselekményét, ahol az ő korában a személynévvel azonos nevű hely, nevével együtt, megvolt... Éppen az a helynév van eldugva, ki nem mondva, amelyből a szereplő személynév neve előállt." Benkő összesen 31 személy-, illetve nemzetségnevet sorolt fel, amelyek ezen a módon Anonymus leleményéből születtek meg. Szerfelett érdekes, hogy Szabolcs vezér neve nem szerepel Benkőnél e 31 nevet tartalmazó listában, hanem egy másik kategóriába helyezte el Szabolcs vezért, abba, ahol a helynév nincs rejtve, hanem megnevezve szerepel, szoros kapcsolatba hozva a hozzá tartozó személynévvel. Benkő úgy látta, hogy Szabolcs vezér neve a Tisza menti Szabolcs vár nevével van szoros kapcsolatban, s mivel a gesta a 21. fejezetben világosan összekapcsolta Szabolcs vezér és Szabolcs vár nevét, Benkő eljárása innen nézve nem kifogásolható. Végső megállapítása szerint Szabolcs „valószínűleg történelmi személyiség a korai Árpád-korból. A krónikákban is szerepel... Nem dönthető el, hogy a Magiszter hagyományból vette-e nevét, vagy a korabeli várnévből alkotta meg." (BENKŐ 1995. 410., BENKŐ 1998. 13-14., 16., 18-25.). Benkő nem vette észre: Szabolcs vezér nem azért (még pontosabban fogalmazva: elsődleges alkotói szándék szerint nem azért) szerepel Anonymus gestájában, hogy legyen, aki nevet adjon a Tisza menti Szabolcs várának, hanem azért, hogy őse legyen - Előd mellett - a Csák nemzetségnek. Hogy valóban ez tekinthető az elsődleges alkotói szándéknak, azt bizonyítja, hogy gestájában a névtelen jegyző három ízben hozta kapcsolatba Szabolcsot a Csák nemzetséggel, illetve Csák személlyel. Mivel Előd beszélő név, azt jelenti, hogy őse, felmenője valakinek (KRISTÓ 2000. 10.), ennélfogva önállóan nem szerepelhetett, kellett lennie fiának, akihez képest ő előd volt, s ebben a helyzetben a fiúnak kellett valóságosan kifejeznie azt, hogy ő a Csák nem őse. Ezt a szerepet osztotta ki Anonymus Szabolcsra, akit a Fejér megyei Csák-birtok, Szabolcs nevéből keltett életre. Eszerint tehát a Benkő Loránd-féle csoportosításban Szabolcsnak a rejtett helynévadási mód alapján életre keltett személyek között van a helye. Amikor a 6. fejezetben Anonymus először vetette pergamenre, hogy Előd és Szabolcs a Csák nemzetség felmenői, talán még nem is tudatosodott benne, hogy Szabolcsot másutt is szerephez juttathatja gestájában. Amikor a 20. fejezetben elért a Ménmarót elleni hadjárathoz, már bizonyára tudatosan tette meg Tétény mellett seregvezérré Szabolcsot és Tast. A 21. fejezetben mesélte el, hogy Szabolcs a Tisza mentén vár építésére alkalmas helyre lelt, itt erős földvárat építtetett, „amelyet ma Szabolcsnak hívnak". Továbbhaladva Tas jutott névadói szerephez, ő szintén erős földvárat emeltetett, amelyet előbb Tas várának hívtak, most pedig Sárvárnak neveznek. Tas - mintha tudta volna, hogy ez az alapítása utóbb nem az ő nevét fogja majd viselni - egy vásáros helyet is alapított a saját nevére, ennek „mindmáig" Tas vására a neve. Ez a mai Nyírtassnak felel meg. Anonymus tehát egy más indítékból - a Csák nemzetség őseként - életre keltett Szabolcsot megtette a tiszai Szabolcs vár névadójává. Ezzel többszörös hibát vétett, és világosan kimutatta, hogy itt másodlagos szándék munkált benne. Egyrészt: a Csák nemzetség 12 ágának név szerint ismert mintegy 125 személye közül egyetlen egy sem visel Szabolcs nevet (KARÁCSONYI 1995. 315-319.), jóllehet Szabolcs nevű személyekkel találkozunk az Árpád-korban (KRISTÓMAKK-SZEGFŰ 1973. 52.). Ez azt jelenti, hogy a Csák nemzetségben (ha valaha volt is Szabolcs nevű tagja) nem élt Szabolcs hagyománya. Másrészt: Szabolcs vár körül semmiféle birtokuk nincs a Csákoknak, vagyis a Csák nem ősévé megtett Szabolcsot Anonymus nem azzal a szándékkal vezette a Felső-Tisza vidékére, hogy a Csákok ottani ősi birtoklását igazolja. Harmadrészt: Anonymus nem tudta, hogy a honfoglaló vezérek nem emeltek mindjárt 900 körül várakat szerte a Kárpát-medencében. Azt kell tehát feltételeznünk: az eredetileg a Csákok ősévé - a dunántúli Szabolcs birtok alapján - megtett Szabolcs vezér másodlagosan jutott szerephez a Tisza vidékén azáltal, hogy Anonymus korában a Vértes hegységtől és a Velencei-tótól több száz km-rel keletebbre létezett egy Szabolcs nevet viselő vár. Ez jó alkalmat nyújtott a névtelen jegyzőnek arra, hogy továbbszőhesse a koholt cselekmény fonalát. 267
