A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 43. (Nyíregyháza, 2001)

Régészet - Torma István: Volt-e a baracsi Kisszentmiklóson honfoglalás kori sír? Aprócska jegyzet a majdani honfoglalás kori kataszterhez

Volt-e a baracsi Kisszentmiklóson honfoglalás kori sír? 1875-ben bekapcsolódott a régészeti közéletbe; augusztus 1-én részt vett a Rómer Flóris szervezésében létrejött Gödöllő és Vidéke Történelmi és Régészeti Múzeum-Egylet alakuló ülésén, 1876. február 6-án választmányi tag lett (DOBOZI 1877. 8., 11.). Az egylet gyűjteményének „...nagy részét teszi a buzgó Závodszky István tagtársnak kő-, bronz- és vastárgyakból álló és külön szekrényben foglalt letéteménye"? Ezek szerepeltek az 1876. évi régészeti kongresszus kiállításán Gödöllő környéki leletekként (HAMPEL 1876. 83-84.). A leletek egy részét az MNMnek ajándékozta: „Jegyzet, a 876^ Septbr 6^ Budapesten tartott magyarhoni őstani congressus befejezése után f. é. Octobr 26

411 ... a' congressusi kiállításon kitéve volt tárgyaim... legértékesebbjeit Méltóságos Pulszky Ferenc igazgató úr és Rómer Flóris régiségtári őr és congressusi főtitkár úr kiválasztása folytán a' Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékoztam.... Összesen 27 db tárgy..." (ZÁVODSZKY 34/1876. tétel utáni bejegyzés). „A' fentebbi jegyzet alatti tárgyakról a' nemz. muz. igazgatóságától az elismervény megérkezett azonban hiányosan mert összehasonlítva az elismervényt a' két lajstromban zöld ironnal aláhúzott tárgyakkal, kitűnik, hogy az elismervényből kimaradt 8. db kőnyíl, 1. bronz, 1. vas és 1. ezüst fibula - hogy történt ezen felületesség azt nem tudom, elég az hozzá hogy látszik miként itt sincs meg az a' kellő pontosság, a'minek kivált egy országos intézetnél hiányozni nem kellene. - majd meg látom egykor alkalmilag, hogy a' most érintett tárgyak ki lesznek é téve a' múzeum kirakatában és ha igen, akkor csak irodai felületességet ha pedig nem, akkor rendetlen kezelést fogok tapasztalni - quod Deus avertat mert akkor a' nemzeti intézet Igazgatósága elleni hitem megingana. - a'mi később csak ugyan be is következett, mert szorgos áttekintés és megfigyelés után is csak egy hamwederre ismertem rá az 1877^ évben, többi tárgyak különösen a' kőnyilak mind hiányoztak szép dolog!!!" (ZÁVODSZKY 37/1876. tétel utáni bejegyzés) Megjegyzendő, hogy ekkor igaztalanul vádolta a múzeumot, mert adományát hiánytalanul, az általa megadott lelőhelyek feltüntetésével pontosan egy hónap múlva leltárba vették (MNM 278/1876.1-26.). Az már más kérdés, hogy ma már a tárgyaknak csak kevesebb, mint a fele van meg. Egy csontkorcsolyát és két kőszilánkot a tápiószelei múzeumnak adtak, egy vácbottyáni kaptafa alakú kőbaltát 1924-ben a New York-i American Museum of Natural Historynak adtak el (ZÁVODSZKY 7/1874., MNM 278/1876.7., FOLTINY 1969. 9. 3. t. 25.). Mindenesetre ettől kezdve minden kapcsolatot megszakított a hivatalos régészettel. Nincs tudomásunk róla, hogy részt vett volna a gödöllői múzeumegylet 1877. évi közgyűlésén, az egylet működése 1878-ban egyébként is befejeződött (ASZTALOS 1981.26.). Régiség-gyűjteményi naplójából tudjuk, hogy élete utolsó éveiben sokat betegeskedett, ennek ellenére ismereteink szerint nem rendelkezett gyűjteménye sorsáról, nem hagyta azt a Nemzeti Múzeumra. így történhetett meg, hogy halála után az egész gyűjtemény, a naplókkal együtt Kun S. (Kun Dániel) régiségkereskedőhöz került, akitől a múzeum valószínűleg 1895 végén vásárolta meg, mert a régészeti leleteket 1896. január 7-én (MNM 2/1896.1-581.), a fegyvereket pedig két nappal később vették leltárba (MNM Fegyvertár 1/1896.1-133. A gyűjtemény sommás ismertetése: HAMPEL 1896. 281., 282., 283.). A régiségtári leltárkönyvbe rendkívül szűkszavúan írták be a tárgyakat, a leírás a tárgy korának, anyagának, nevének megadására és a darabszámra korlátozódik (Pl: „Honfoglaláskori ezüst boglár töredék 1"). Hiányoznak a méretek, a lelőhelyek, nincs részletesebb leírás. A fegyvertári leltárkönyv szakszerű leírást és több esetben rajzot is tartalmaz, a lelőhelyet azonban itt is csak a legritkábban kísérelték meg kideríteni. Visszatérve a honfoglalás kori leletkataszterben baracsinak meghatározott öt tárgyhoz, a Fegyvertárban 1/1896.124. számon beleltározott kengyelről rajza alapján (1. kép) megállapítható, hogy valóban honfoglalás kori. Leltárkönyvi leírása: „Kengyel vasból, honfoglaláskori magyar, körte alakú, négyszögű füllel, kiszélesedő lemezű talppal. Mag. 17 3 Gödöllő és Vidéke Történelmi és Régészeti Múzeum-egyletének első évi jelentése. Gödöllő 1877. 74. 243