A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Történelem - Németh Péter: A cégényi (Szatmár megye) monostor 1181. évi birtokösszeírásának helynevei

A cégényi (Szatmár megye) monostor 1181. évi birtokösszeírásának helynevei Milotát és Túrt közösen birtokolták az apáttal. 1345ben az Istvándihoz tartozó föld Kölesei Dénes fiainak osztozásakor [a Kölesei és Ártánházi (Szabolcs m.) Bornemissza cs. őséé] Mihályé és [a Cégényi és Kende cs. őséé] Miklósé lett. 1452-ben a Túr és Nagyerdő közötti erdőt említik. 1505-ben egy Kölesén lakó jobbágy neve utal származási helyére, Túrra. — Túristvándi határába olvadt (PESTY 1864.: Túri-mező, Túri-szeg, KÁLNÁSI 1984. 446.: Túri-mező dombja) TYÚKOD 1181/288/366/XV.sz.:/>r. Tykud ~ Tykod (REG. ARP. 1/1, 133. reg.); 1215/550: prist. Pousa de v. Ticud (VR. 181. §, 196); 1220/550: Timan de v. Chijpud [*: Thygud] (VR. 58. §, 247); é.n. [1290-1300]: iob. Omodei de Tygud (WENZEL X, 416); 1323: St. de Tykud (FEJÉR VIII/2, 423); 1325: Stf. Omodei de Tyukud (FEJÉR VIII/7, 182); 13324/Pp. Reg.: Cozma sac de Tykuch (VAT. 1/1, 108); 1335: Deseuf. Dom-i de Tykud de C-u Zothmar, Paul. f. Omodey de ~ de C-u Zathmar (Ao III, 149-150); 1366: Deseu de Thykud (KÁROLYI 1.270.); 1405:^. Tywkwd(Zso II/l, 3850. reg.); 1406: p. Tykod (Zso II/l, 4808. reg.). Magyar nemzetséget neveztek így. A név (a török eredetű) tyúk szavunk származéka. 1181-ben a cégényi monostor Szamoson túl fekvő (balparti) birtoka, melyen lovasjobbágyok élnek. Határát ekkor leírják: „Tyúkod prédium Penci (Penchy) és Sályi (v. Saul) falvakkal határos, innen a határ egy út mentén Balkányig (ad Balkan) [tart], és Balkány szöglete mentén a közép részétől egyenesen a Chapunos'\%, innen a Kis-Egerig (ad paruum Eger), ahonnan Nyíres-Éger (ad Mies [*: Nyres] Eger) a határ az Anya halastó (pisc. Ana) körül, mely teljesen a monostorhoz tartozik; innen [a határ] Kerektó (Kerekthow) közepén és Árok (Árok) végén [tart] egészen a Szamosig; s a Szamos mentén vissza egészen Kosa (Cuse) határáig, továbbhaladva egy rét mellett egy dombig tart, és Mácsa (ad m-m Macha) határáig, egészen a Szamosig- Eszerint Tyúkod a később is fennálló Sályival és Mácsával, s a tatárjáráskor (1241) eltűnt Penci és Kosa falvakkal volt határos. A földrajzi nevek közül Balkány (Szamossályi határában Kerek balkány - PESTY 1864.), a Chapunos (1352: Hapwrias - SZIRMAY 1809/10. II. 121.; Háporjás goronc Porcsalma határában KÁLNÁSI-SEBESTYÉN 1993. 332.), a Kis- és Nyíres Éger (Eger és Nagy Eger Tyúkod határában - KÁLNÁSI-SEBESTYÉN 1993. 467., 482.) és az Árok (Ököritai árok és Nagy árok alja Rápolt határában PESTY 1864.) ismert, az Anyatava 1345-ben az ököritói (FEJÉR VIII/1, 576, 579), az Árkos-kert és Kerektó 1501ben a pátyodi határban (MAKSAI 1940. 193.) volt. Amikor 1352-ben Etetyukodja határait kijelölik, az 1181-es oklevél 1288. évi átírását használják, ennek 1352. évi másolatát Szirmay 1810 előtt még látta. Tyúkod másik fele királyi szerviensek (korábban talán várjobbágyok) birtoka volt. 1215-ben az idevaló Pósa zsadányi és pátyodi emberek ügyében jár el mint poroszló. 1220-ban Tarkányi György jobbágya lopással vádolja az idevaló Timát. 1301 előtt III. András király megparancsolja adószedőinek, hogy az egy fertós adót Omodé tyukodi jobbágyaitól se szedjék be. 1323-ban [Omodé fia] István Daróc és Lázári birtokok perében tanú. Ugyanőt 1325-ben [a Balogsemjén nb-i] Semjéni István fia, János egy évre ügyvédjének vallja. Ugyanekkor [a Kata nb-i Csaholyi] Sályi Péter fia János szerviense. 1335-ben az idevaló Domonkos fia Dezső és Omodé másik fia, Pál egy Napkoron (Szabolcs m.) történt lólopás tanúi. 1344-ben Tyukodi Omodé fia István királyi ember (KÁLLAY I. 754. reg.), míg Tyukodi Domonkos fia, Mihály ugyanekkor perben kijelölt királyi ember (KÁLLAY 1.775. reg.), 1345-ben tanúvallatást végez (KÁLLAY I. 804. reg.), 1360-ban vizsgálatot tart (KÁLLAY II. 1360. reg.) Tyukodi Dezső 1366-ban Petri és Vezend, illetve Iriny és Portelek közötti vitás földek perében kiküldött királyi ember. 1405-ben Zsigmond király Tyukodi Domonkos fia, László fia, Jánostól hűtlensége miatt tyukodi birtokrészeit elvette és őri Tamás fia, Ambrusnak, [Szántói] Lack fia, Jakab (erdélyi) vajda familiárisának és általa őri János fiainak: Bálintnak és Lőrincnek adományozta. Tyúkod másik részét (az Omodé fiakét) 1335 után eladták. Ugyanis 1406-ban történt egyezség szerint a Piskárkosi Elekus fia György fia János fia György és Rápolti László fia László kezén lévő Tyukodot, mivel azt Elekus fia, György vásárolta, s ennek két fia és négy leánya volt, hat részre osztják a leszármazottak. A három utcában fekvő 14 lakott, 10 üres és 4 meg nem határozott, összesen 28 házhelyből a fentieken kívül Gacsályi László fia Miklós felesége Margit és Istvándi György és László, Rápolti Miklós fia Sebestyén, Pálfalvai Sandrin leánya Zsuzsanna és Fülöp leánya Erzsébet, Almási László fia János özvegye leánya, Potenciana és fia Pál, valamint Mihály fia János kapott különböző részeket. Az erdélyi püspökség szatmári főesperességében fekvő, a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére szentelt (1406: eccl-e in honorem B. Marie Virginis in eadem Tykod constructe Zso II/l. 4808. reg.) egyházának Kozma nevű papja az 1332. évi II. részlet fejében 2 garas pápai tizedet fizetett. A XIX. században Porcsalma, Pátyod, Pusztajánosi, Ura, Mérk, Börvely, Szentmárton, Nagyecsed, Györtelek és Ököritó hatá-rolta (PESTY 1864.). - Ma Tyúkod (HNT 1892.1627:10.659 kh.). 71