A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Történelem - Németh Péter: A cégényi (Szatmár megye) monostor 1181. évi birtokösszeírásának helynevei

Németh Péter SZERNYE 1181/288/366/XV.sz.: cum v. Zizna [*: Zirna] (REG. ARP. 1/1, 133. reg.); 1417:/». Zemie (Zso VI. 1083. reg.) 1181-ben a cégényi monostorral határos három falu egyikeként tűnik fel, amelyben lovasjobbágyok vannak. 1417-ben Matucsinai (Baranya m.) Lőrinc fia Domonkos, Miklós fiai, Miklós és Péter, Bátori János fia Péter valamint Rozsályi Kun Lukács fia, Miklós [Gyarmat birtokosai] kérésére felszólítják Fülpösi Lőrinc fia Lászlót, János fia Andrást és Lőrinc fiának, Andrásnak az özvegyét, hogy adják át a Gyarmat, Gáborján, Szernye és Topolyán birtokokat Cégénytől és tartozékaitól elhatároló oklevelük másolatát. Fehérgyarmat D-i részén keresendő. TATÁR (TATÁRHÁZA, TATÁRFALVA) 1213/550: Micoum de v. Catar [*: Tatar] (VR. 262.§, 163); 1215/550: Tecus de v. Catar [*: Tatar] (VR. 275.§, 198); 1322: Dat. in v. Tatar (KÁLLAY I, 156. reg.); 1327: in v. ~ (Ao II, 328); 1355: Simon et Nie f. St-i de Thatarhaza (ZICHY II, 611); ~ diai Tatar de Tatárhoz (ZICHY II, 620); 1358: Nicf. St-i de Chatar [*:Thatar] (Ao VII, 492); 1380: Paul diaus Tatar de Tatarfalua (Ao IV, 127); 1405: p. Thatharfalua (Zso 11/1, 3850. reg.); 1406: /». Tatarfalua (Zso II/l. 4378. reg); 1411:/». Thatarfalua (Zso III. 910 reg.). A falu névadója az a Tatár [1181/288/366/XV. sz.: ad Tatar (REG.ARP. 1/1, 133. reg.)], akihez a cégényi monostor jobbágyai szöktek. 1213-ban az idevaló Mikót Bucsi György leányának, Margitnak erőszakkal történt megszöktetésével vádolja. Két évvel később a vasvári Bajnok vádja szerint az idevaló Tekus feleségének, Bajnok testvérének a gyilkosa. 1322-ben Szatmár megye ispánja és 4 szolgabírája itt keltezi egy oklevelét. 1327ben itt tett ígéretet Simái Dezső fia, Dénes és Mikolai Mihály fia, János két ökör árának megfizetésére. 1355ben Tatárházi István fiait, Simont és Miklóst Fülpösi Lőrinccel és Semjéni Iván fia, Demeterrel együtt az országbíró meg nem jelenés miatt a szokásos bírsággal sújtja. Ugyanokét Várdai János ellenében idézik Tatárháza birtokukon, majd ismételten bírságolják. 1358-ban Csaholyi János fia, Péter és Tatár-i István fia, Miklós közötti perben az előbbi a bírság 1/3-t lefizette. 1380-ban az idevaló Tatár Pál a zsarolyáni nemesek részéről fogott bíró Timóteus birtok ügyében. 1405-ben Zsigmond király Tatárfalvai Pál fia, Lászlótól hűtlensége miatt tatárfalvai birtokrészeit elvette és őri Tamás fia Ambrusnak, [Szántói] Lack fia Jakab erdélyi vajda familiárisának, s általa őri János fiainak, Bálintnak és Lőrincnek adományozta, melynek Tatárfalvi Pál ellentmondott. Egy év múlva Tatárfalvi 70 Tamás fia Ambrus 14 M bírság lefizetésével zálogba kapja rokonai, Tatárfalvi Miklós fia Pál és testvérei: István, Miklós és Simon tatárfalvi birtokrészét. Miiben Tatárfalvi Ambrus fia János és nővérei, Anna és Margit panasza szerint Vetési Ambrus elfoglalta az ő tatárfalvi birtokrészeiket is, amelyek mind örökségi, mind zálogjogon őket illetik. A múlt századi hagyomány szerint a falu egykori helye a Telep (!) nevű, Szamos melletti dűlőben volt (PESTY 1864.). 1300 előtt épült temploma ma is áll. - Ma Szamostatárfalva (1906), (HNT 1892. 1600: 782 kh.). TOPOLYÁN 1181/288/366/XV.sz.: ad m-m Topolan (REG.ARP. 1/1, 133. reg.); 1417:/». Topollyan (Zso VI, 1083. reg.). 1181-ben a cégényi monostor birtokának, Darócnak a határjárása során mint annak szomszédja tűnik fel. 1417-ben Matucsinai (Baranya m.) Lőrinc fia, Domonkos, Miklós fiai, Miklós és Péter, Bátori János fia, István és Rozsályi Kun Lukács fia, Miklós [Gyarmat birtokosai] kérésére felszólítják Fülpösi Lőrinc fia, Lászlót, János fia, Andrást és Lőrinc fiának, Andrásnak az özvegyét, hogy adják át Gyarmat, Gáborján, Szernye és Topolyán birtokokat Cégénytől elválasztó és tartozékaitól elhatároló oklevelük másolatát. - Fehérgyarmat határában a Topolyka pataknév őrizte meg emlékét (PESTY 1864.), de ld. még: Topolya, Panyola határában, a Szamos mellett (KALNÁSI 1984. 311.). TÚR 1181/288/366/XV.sz.: pr. Tur, ...t. 7|ur] (REG. ARP. 1/1, 133. reg.); 1345: t. Thury (FEJÉR VIII/1, 578-9); 1452: silva inter Nagh Ewren et Thur (MOL DL 14.584; CSANKI 1890/1913. I. 481.); 1505: Thwry (LO AA. nro. 50). Nevét a Túr folyóról kapta, amely a szláv tuíb 'őstulok' szóból keletkezett. A település a cégényi monostornak [a Jeszenő] erdőben fekvő négy prédiumából az egyik; közös határukat 1181-ben megjárták (ld. Cseke alatt!). Ekkor Milotáról és Túrról külön megjegyzik: „Ezen két prédiumon, azaz Milota és T[úr] föld fele részén Kölese, Eger és Fülesd határától Ny-ra Mánd első határáig ... az egyház oltalma és védelme érdekében a prédiumok szintén az egyház fiainak szolgálnak és az apátnak is, de úgy, hogy ezen prédiumokat azok nem idegeníthetik el." Továbbá: „ Túr prédiumon két erdőőr van, akiket ... neveznek, valamint mások is ott, akik teszik, amit parancsolnak nekik, és van még egy malom is Ellős nevű molnárával." Az egyház fiai alatt [a Szentemágócs nb-i] Péter fiai István és Konchi, valamint Ehellős fia, Ehellős értendők, akik