A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Régészet - Langó Péter: Megjegyzések a Kárpát-medence X–XI. századi huzalkarpereceinek és sodrott karpereceinek viseletéhez és használati idejéhez

Megjegyzések a Kárpát-medence X-XL századi huzalkarpereceinek és sodrott karpereceinek viseletéhez 8. kép Bepödrött végű bronz huzalkarperec Noszáról (STANOJEV 1989. 71. alapján) Abb. 8 Bronzedrahtarmring mit verschlungenen Enden von Nosza (nach STANOJEV 1989,71) 5. A bepödrött végű huzalkarperecek (8-9. kép) A bepödrött végű huzalkarperecek nem gyakoriak a Kárpát-medencében. Mesterházy Károly gondos anyaggyűjtése nyomán sem talált többet öt darabnál (MESTERHÁZY 1991. 156., 164., 10. ábra).

54 Míg Hampel csak a karperectípus főbb jellegzetességeit emelte ki a Bijelo Brdoban előkerült, elsőként közölt darab kapcsán (HAMPEL 1907. 159.), addig Mesterházy a maticanei lelőhelyen előkerült párhuzam alapján az ékszer balkáni eredetét hangsúlyozta, s kiemelte, hogy a Köttlach kultúra területén nem találhatóak meg ezek az ékszerek (MESTERHÁZY 1991. 156.).

55 9. kép A Szarvas-Tessedik Sámuel utca 5. sírjában lelt bepödrött végű bronz huzalkarperec (SzM 78.5.12) Abb. 9 Der im Grab 5 des Fundortes Szarvas-Tessedik Sámuel utca gefundene Bronzedrahtarmring mit verschlungenen Enden (SzM 78.5.12) Mesterházy Károly összefoglalása előtt egy, a szabadkígyósi 1. sírból előkerült darab kapcsán PálócziHorváth András foglalkozott az ékszertípussal, ő úgy vélte, hogy a kialakítás „egy újabb ékszerfajtával való formai kísérletezés emléke, és így átmenetet képez a kerek metszetű hegyesedő végű karperec és a pödrött végű lemezkarperec között". Felvetette annak a lehetőségét, hogy az ékszer a pödrött végű hajkarikák analógiájára alakult ki (PÁLÓCZI-HORVÁTH 1971. 9.). Mesterházy e leletcsoportot is az al-Dunavidéki műhelyek termékének tartotta, s ezt az érvét nemcsak a már említett maticanei darab meglétével 'Ilyen ékszerek kerültek elő a magyar szállásterületen: 1. Ártánd—Nagyfarkasdomb. Az ékszernek csak az egyik végét pödörték meg (PÁLÓCZI-HORVÁTH 1971. 9.). 2. Bijelo Brdo 175. sír (HAMPEL 1907. 159., 49. t. 3.). Valószínűleg ugyanilyen lehetett a 183. sírból előkerült bronz karperec is (HAMPEL 1907. 159., 48. t 5.), melyet Mesterházy nem említett tanulmányában, mivel ennek a darabnak csak az egyik végét pödörték meg. Ez az ékszer azonban valószínűleg töredékesen került be a múzeumba, s ezért — véleményem szerint — nem zárható ki az a lehetőség, hogy mégis ebbe a típusba soroljuk. 3. A Halimba 886. női sírjából előkerült darab is sérült volt (TÖRÖK 1962. 26., 144. XII. Taf.). A senilis korú nő sírjából bronz hajkarika és pántgyűrű került még elő. A sírt Török Gyula a temető első, legkorábbi fázisába helyezte, a nőt valószínűleg a X. század második harmadában temették el. A töredékes ékszert Török Gyula a Pittioni által közölt Köttlach mellett előkerült középkori temető leletei közt előforduló hurkoskampós végű huzalkárpereccel kapcsolta össze (TÖRÖK 1962. 26.), s úgy vélte, hogy az ékszer a karoling területekről került a Halimbán lakó nőhöz (TÖRÖK 1959. 10.). Mesterházy Károly ezzel szemben az ékszert nem hurkos-kampós kialakításúnak, hanem mindkét végén pödrött huzalkarperecnek tartotta (MESTERHÁZY 1991. 156.). Hurkos-kampós záródású, kerek átmetszetű bronz huzalékszer is előkerült már magyar köznépi temetőben, ilyen volt a Majs—Udvari rétek 560. sírjában eltemetett gyermek mellett talált darab (Kiss 1983. 114., 359., 51. t.). 4. Nosa/Nosza—Straza (STANOJEV 1989. 70., 372. Abb.). A temető leletei között volt egy I. (Szent) László dénár, valamint számos kerámiatöredék és bronz S-végű hajkarika. 5. Mokrin—Perjanica (STANOVJEV 1989. 58., 301. Abb.). A lelet Szasser János gyűjteményéből ismert darab, több a X század második felére keltezhető ékszerrel: három bronz pántkarperec töredéke, egy kikerekedő végű ezüst lemezkarperec, valamint egy bronz S-végű hajkarika és két üveggyöngy. 6. Szabadkígyós—Tangazdaság—Homokbánya 1. sír (PÁLÓCZI-HORVÁTH 1971. 9., 10. I. t. 9.). A bolygatott női sír leletei közt volt a karperec. A sírban volt még hat darab kéttagú csüngős ruhaveret, egy darab sima bronz hajkarika, valamint egy darab bronz pántgyűrű. 7. Szarvas-Tessedik Sámuel utca 5. sír (SzM 78.5.12., DIENES 1988. 488., JUHÁSZ 1996. 161—162.). Az eltemetett nő bal alkarján volt a karperec, míg a másik kezét egy kerek átmetszetű, elhegyesedő végű bronz huzalkarperec díszítette. A sírban volt még egy gyöngysor és bronz fülesgombok. 5 A Matiőane—Breg 46. női sírban előkerült darabot az ásatok a XI. század első felére keltezték (JOVANOVIC—VUKSANOVIC 1981. 240. Tab.). A sírban található gyűrűkről még: SCHULZE-DÖRRLAMM 1991. 87. 47