A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Mizser Lajos [Nyírábrány] Helynevek összveirása Sz: Gy: Ábrány községnek Szabolcs Varmegyében Ny. Bátori járás ban. Sz: Gy: Ábrány a múlt század második felében csak pusztákból állott, Ormós család birtoka volt; ezen birtokok ugyan azon század végével Eötvös család örökölte, a' ki alatt még a múlt században Erdélyből G. Catholicusos (:01áhok:) be költöztek, és itt le telepedtek. Későbben hihetőleg e század elején azon nagy bortokot az Ordögh család meg vette és mai napig utódai bírják. — Ordögh Alajos forradalom előtt család nevét Ábrányira változtatta, és azólta ezen Községet Sz: Gy: Abránynak neveztetik; ambar most is sokat Ördög és Nagy Abránynak hívják. Fen all pedig mar 80 évtől ólta. A pusztákat nevzetesen Sz: Annát maga az Uraság úgy nevezte; valamint a' többi puszták úgy mint Bernáth része, Bernáth Család után, Ujfalusy rész — Uj falusi után. s. a t, illető birtokosaktól nevezésöket nyerek E községben a' birtokosság R. Cath.: a' bevándolottak közzül G. Caholicusok (:oláhok:) legtöbben vannak, azok után Rom. Catholicusok, nevezetesen Kömlöd, Tisza Nánás [!], Kenderes Községekből, végre Árva Vármegyei tótok. Sz: Gy: Ábrány Község határa: éjszakról Acsád, napkeletről Semjén délről Bagamér és B. Ábrány, nyugotról V. Perce [sic!], Sz: Gy: Ábrány Julius 5-ény 1864 Faller Tivadar mp Jegyző Kacséi Ádám Biró Hely nevek Szent György Ábrány községéből Zabolch megyéből Szent György Ábrány községe fekszik Zabolch megyében a' Nyír Báthorí Járásban 's a' Nyí Béltekí szakasz szolgabiróságban. A' községnek két neve él, Ordögh Ábrány és Szent György Ábrány, mind kettő nagy el terjedéssel bír. — A' közséég mint Sz: gy: Ábrány csak ia mint egy 60. évvel ez előtt említtetik leg korábban. — Népesíttetett az ország különböző részeiből bevándorlóit magyar, tóth és román nemzetiségekből. A' község nevének eredetéről annyit tudni, hogy régente csak mint tanyához hasonló hely Puszta Ábrány, később népesedvén Nyír Ábrány név alatt volt ösmeretes, míg utóbb a' község Eördögh György birtokába kerülvén köz nyelven Ordögh Abránynak, 'S mint egy 60. évvel ezelőtt Eördögh Györgynek fia Alajos által édes attya iránt 's kegyeletből Sz: györgy Ár> ránynak neveztetett el, mely néven mai nap is ösmeretes. Hely szerű elnevezések. — Ördög árka — A' község határán keresztül vonuló látszható fel hányt árok, mely hogy hol kezdődik 's végződik nem tudhatni, különben erről az beszéltetik, hogy az országon keresztül Erdélybe is be hat; — a' nép monda szerint hajdan fejedelmek által készíttetett határ vonal lehetett, biztos adat azonban a' név eredetéről nincs. — Szent Anna puszta — Ezt, mint az Eördögh család birtokának egyik ki egészítő részét Eördögh Alajos, Anna nevezetű édes annya iránti kegyeletből nevezé el. Pergő — Szántó főid. — nép monda szerint hajdan e' hellyen gyermekek játszódván, egy pergőre találtak, mely bizonyosan az ott legelt szarvas marhák egyikének nyakából veszett el: a' hely elnevezését ettől nyeré. — Pap tava — Lapályos víz álló hely, melynek közelében egy emelkedett domb van; mely Pap tava dombjának neveztetik; — a' név eredetéről mit sem tudni. — Fekete rét — talaja fekete lévén, természeténél fogva neveztetik. — Bodon kút — szántó főid; — mely hellyen a' föld homokossága miatt, csak is fából készült bodonos kút létezhetett. — Aklos erdő — ki irtott hely, hol hajdan midőn még erdőség volt, az Ábrányi (:Eördögh:) családnak gazdasági, juh 's egyébb jószág nemek aklai voltak. — Nagy és kis mogyorós — Csermely kis erdő, melyben leg inkább mogyoró és egyébb lágy fa nemek találtatnak. — Telek — Jelenleg szántó főid. — Köz hallomás szerint hajdan itt falu lehetett; mely IV-ik Béla király idejében tökélletesen elpusztult, ám mai napig áshatni téglákat azon helyről, hol a' templom állhatott. — 344