A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában Nyulas — Acsád község határa közelében urasági csősz lak; a' körűltte fekvő főid terűlet is nyúláshoz tartozónak mondatván Említésre méltó a' község emelkedettebb részén épülve levő kastély, mely Gróf Vay Dániel ur tulajdona; szép ki látással 's terjedelmes angol kerttel, melyben halas tó is létezik. — Statistical gyűjtött adatok Vaja Község részéről. Vaja M. városa fekszik jelenleg Zabólcz megye Ny. Báthori járás III-ik szakaszban Közigazgatási ügyben Székhelye Ny. Bátor városa; adóra vonatkozólag és törvénykezési fellebbezésekben pedig tartozik N. Kallóhoz. Ezen (:Vaja:) községnek egyedül is csak egy nevezete él Közhasználatban, és ezen név alatt Vaja ország szerte ösmeretes, 's lakossai általánosan Magyar ajkúak. Hajdan korban Vaja Vojanak neveztetett, hihetőleg a' Vay családtól vette el nevezési eredetét; A' név leg korábbi említése történhetett a 14-ik v. a' 15-ik századba; a' 16-ik századnak utolján pedig a' Vajai Vár Vay Péter kezdetett építetni; ezen Várnak belső szoba bolt hajtásán nagy szerű betűkkel jelet Chronosticonból világosan ki tűnik 1608 év száma 40.000 katonájával huzamosan itt tartózkodott, a' midőn tanácskozmányait gyülesikeg itt tartotta. A' vár őrség csapatja a' Ny. Baktára vezető útnál, nyugotra, a' vártól lévén fő állítva, mellytől mái napig is azon része Vajának Custos végnek nevez-tetik; úgy szintén az 1/4 órányira fekvő helység Eőr délnek fektetve, ezen vár őrség ki állításától vette el nevezését, minthogy a' Vár őrök ott állomásoztak, és jelenleg is ezen név alatt Eőr mindenütt ösmeretes. Ezen vár, mint számtalanok is a' honban I-ső Leopold uralkodása alatt le romboltatni rendeltetett; de a 19-ik század elején, néhai Gróf Vay Ábrahám Ur által a' belső vára (xitadella:) lehető lakhatásig helyre állítatott, melly jelenleg is használható állapotban létezik; 's 1851-ik évben ujjolag zsindellyel befedetett. Ezen vár olly nagy szerű volt, hogy a tölle m. e. 100 ölnyi távolságra eső Rfmáta templom is be volt foglalva, úgy szintén a' jelenlegi magtár épület is hozzá tartozott. Vajának a

1 lakossai a' Tatárok és Törökök által el pusztított Luskod lakossai egy részéből népesíttetett. Vaja határában kezdődik ezon nagy szerű árok, mellyett ez előtt több 70 éveknél a' Vmegye azon akkoriban létező temérdek vizenyős és posványos víz álló helyek ki szárítása tekintetéből, számos munka erőt igénylő nap számosokkal ásatott, melly herkulesi munka az ideig is Vármegye árkának neveztetik, 's húzódik a' Madai, Petneházi, Laskodi, Berkeszi határokank, ahonnan tovább folytatva, a' Tisza folyammal egyesű. A' Vajai határban léteznek több különbféle föld terűletek el nevezése, ú. m: Pénzes verem dűllő, a' kints ásástól; Hosszú hely dűlő, a' rajta és benne található hosszas formájú hegy miatt; — Róka lyuk, a' számos rókák tanya helyiségéről; Morvái hegy dűlő, ílly nevezetű homok hegytől vették név eredeteket. A' tavas lapályos helyeknek is elő fordulnak el nevezések, ú. m: Nagy rét tó, a' tömeges nagy mennyiségű víztől, Apáts-tó, a' néha szárazság időbeni történni szokott ki apadása miatt vette eredeti el nevezését. Kelt Vaján, Május 18-án 864. Előterjesztésre: Holly Pál mp Jegyző a' Vajai Elő járóság Olvastam Kiss Ignác Szbiro íf Sipos András fö bíró és tanátsa PECSÉT 345