A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában Helj nevek Ramocsaháza községből Zabolch megyéből 1. Ramocsaháza községe, Zabolch megyébe, a Nyirbátori járáshoz tartozik. A nyírség területébe foglaltatik. 2. A község Ramocsaháza név alatt esmeretes hozzá tsatolt Jánosfalvi puszta béli birtok, táj elnevezéssel ösmeretes. 3. A községnek más elnevezése tudtunkkal nem ösmertetik. — 4. A helvét hitvallású Anya könyvünk 1758ik évben kezdődik. — 5. Honnani népesitése nem tudatik. — 6. Ramocsaháza községének, köz tudomás szerént leg első birtokossá Ramocsa lévén, onnan vette elnevezését. 7. A község határába elő forduló Topografai elnevezések u m A laskodi oldalon Csigás Gaz. Kakás tó, Ritka, Kápolna. A berkeszi oldalon Patkó Föld, Akasztó hegy, Kónyi kut, — Kelt Ramocsaházán Május 27. 864 Jegyzetté Körtvélyfay János mk jegyző Papp Dániel sk bíró Olvastam Erdélyi Dániel Kiss Ignátz mk hites Szbiró PECSÉT [RohodJ Rohod, Szabóles Megye, Nagy Váradi kerület, Nyír Báthorí járásba tartozó község, — ezen község fekszik a nyírség keleti oldalán, északról Karász, Petneháza, Keletről Mada, délről Vaja, Nyúgotról Bakta Lórántháza és Jákó által kőrnyeztetik mikor telepedhetett meg a Rohodi Magyar nép nem tudhatni, ha nem hogy maga a helység épen régi lehet, abból lehet világosan gyanítani, hogy a mostani templomot mely 1822-ik évben szenteltetett fel, meg előzött régi templom gothús épület volt festésekkel és írásokkal, — de a melyek be voltak meszelve, és hogy a Rómaiak idejében is meg volt, a helység közzelében ma is gyakorta található Urnák biztosítják, a mostani nevét vette Rohodi Pétertől ki ennek földes úra volt, de birtoklása ideje mikor kezdődött meg nem mondhatni, ha nem a Leleszi levél tárba útánna járhatni, a hol annak is nyomára lehet akadni, hogy ezen család ki hálása után adományozás útján Müchey Pál és Ujlaky Tamás lettek birtokossai, Műchey ismét ki halván Váratkay új adományozó levéllel bortokossa lett melynek maradékai azon jószágot mostan is birják úgyszintén az Ujlaky Tamás családja máig is meg maradván azok is békés birtokban vágynak. — Van ezenn község alatt egy nagy álló tó is ember emlékezetére ki apadva nem volt, bővölködik halakkal és vízi vad Madarakkal, és Gémkút nevű tava mi szinte halakkal és vízi vad madarakkal bőbőlködik. — Szőllője szép ki látással bír leg fel emelkedettebb hegyéről vagy 18 község be látható, — határját keresztül vágja az ugy nevezett Megyei árok, homok dombja kőzött esmeretesek a nép nyelvén Nagy Ferencz hegye, Mihályi hegy, Kasza hegy, Csonkás, Szén égető, Szűr szaggató, Kerek hegy, Kovács kút, Czigány szállás, Kis gyertyánt, Nagy gyertyánt, Vaska hegy, Jánosi út menti, Bende hegy, Kisfa gorondja, Vércsés hegy, hegy, hegyek alja, Berencsi Vápája, Ritka Csere, Kaszállo Csere, Vizi malom hely hol hajdan a Madai határban fekvő Csokaj nevű tóból a viz a Rohodi tóba. folyt a Megyei canalison volt, s most csak a helye van, eredetét, nevét az a birtokosságról, vagy a hegyen tőrtént nevezetességről vette mert az Akasztó hegy, — Czigány szállás hol czigányok tanyáztak — Mészárszék el nevezés Máramaros és Debreczen fele vezető ország ut mentében, mely el nevezését a Rákóczy idejében kapta midőn a Debreczeniek oda vonulva ott tanyáztak és húst mértek, — a határ szélen a contumátía hova a tatár csorda elől vonultak a rohodiak. Tartozik ezen Községhez az úgy nevezett Puszta Sige hajdan falú volt a Tatár csorda jááráskor el púsztittatott, lakossai kik többnyire Gőrőg Cathólicusok lehettek a szomszéd falvakba el széledtek s most puszta mivelés alatti hely, s hogy Gőrőg Cathólicusok lehettek mint mútatjaz az el pusztult helység közzelében fekvő helyek elnevezései mint például a Czerkó hegy hol hajdant a Czerkójok s temetkező helyek volt, és azonn harang a mely szájról szájra hagyomány képpen máig a Petneházi Gőrőg Cathólicús templomban van — nevezetesebb helyei a Sigei hegy, égett hegy, Czerkó hegy, Tűnkés, Korlátos, telekek, és telekek lobja tavai — a tiszta víz, Nádas rét, tőkős rét, és forrás. Rohod Május 7-én 864 Olvastam Ujlaky Mihály biró Kiss Ignátz mp szbiro 343