A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Mizser Lajos soványsásától vette, — mert a' kinek jutott duzzogott vagy duzmadt volt. — 2-or Kerek hegy — homok szántó főid nevét kerekségétől vette. — 3. Földvár hegy, — egy mély völgy — mely kézzel csináltnak látszik — hajdan — tatár csorda tanyája lehetett. 4.-er Dinnyés hegy, — Urasági — homok hegyes szántó főid, — hajdan dinnye termesztő hely volt. — 5- Bán-sárja, — lapos zsombékos hely. — 6-or Fojás lapos, — kaszálló tér — a' határ béli vizek le eresztő hellyé. — 7. Hőlgye-hegy, — szántó főid, régebben erdőség. 8 — Almás hegy — szántó főid hajdan erdő — hol vad alma fák voltak. — 9. Gánás hegy — fele pilisi fele piricsei határba fekvő — Mocsáros s homokos dombos hegy. — 10. Véghatári hegy, a' határ széles álló homok hegyes szántó főid. — 11. Szilasi hegy, hajdani birtokosáról vette nevét. 12. Lajtáros hegy, meredekségétől vette nevét. 13. Kis rét egy mély viz állásos hely 14. Nagy lejtő hegy — szinte meredek magos homok hegy. — 15. Farkas hegy, hajdan sürü erdő farkas tanya. 16. Előrét, a' helységhez leg közelebb eső kaszálló hellyiség. — 17. Káváskuti hajdan marha legelő mellyen a marha számára kávás kut volt állítva. — 18. Kalapos fa hegy — szántó főid, mellyen hajdan egy kalap forma tetejű fa állott 19. Pénzelő hegy — szántó főid pénzt kerestek rajta 20. Koldus kert, — hajdan körül árkolt szőlő termő hely soványságtól s terméketlenségétől vette nevét 21. Páska vidéke, — egy nagy álló víz — mely körül kaszálló s búza termő főid is van; honnan páska vidék nevet nyert. — 22. Papp rét, — szántó földel vegyes rétes hely hajdan — a' papoknak volt birtoka 23. Verebes hegy— Erdő hajdan — hol sok veréb volt 24. Árpás hegy — Szántó főid — hajdan aljasabb reszin árpa termett — 25. Szőlő hegy. — Szántó főid — hajdan Erdő — sok vad szőlőt termett. — 26. Ezen határba tartozott hajdan a' kis piricse nevű puszta, — mely most Báthor Város határához tartozik, s a' Piricsei nevű utolsó örökös egy öreeg hajadon álltai élelmezés s tartás fejeben végrendetileg hagyatta a' Városnak. Kelt Pirícsén Apr 30- 1864 Jegyzetté Baratsi József Jegyző Botár Sándor főbíró Adatok Pócs Petriből Szabolcs Varmegyében, a Nyír Bátori szolga bírói járásban fekszik — Pócs Petri község a Nyíren, — Nyírnek neveztetik Szabolcs megye délnyugottí leghomokosabb része. — Pócs Petri mellék nevét hihetőleg onnan vette, mert Mária-Pócs a hires bucsu járó hely tő szomszédságában fekszik, és megkülönböztetésül Lövő Petri — Galus Petri — Sajó Petri — Mónos Petri és Mező Petrítől. — Petri pócsnak is neveztetett hajdan, a mint ezt egy régibb pecsét nyomón láthatni. — Hogy a Községnek valaha más elnevezése is lett volna, arról Senki sem tud semmit. Mikor alakult a Község, bizton tudni nem lehet. Egy a Parochíán lévő naplóból, mely a Paróchia újjá alakításával egykorú, s mely 1771-böl kelt, s a faluban minden esetre a legrégibb. Pócs Petri eredetét illetőleg következők mondatnak: Pócs Petri Község való szinüleg Sz: László idejében alakult, — minő viszontagságokon ment keresztül — nem tudni, — hogy minden esetre régi telepítvény, tanúsítja ott mi szerint 1332-ben már Paróchia említtetik, való szinü, hogy a gyakori polgári háború, nevezetesen a Bethlen — Bocskay — Rákóczy-féle forradalom egészen elpusztította, ugy, hogy csak a templom maradt fel, mely ugy látszik régentén épült, — enyi a régi múltról. — A tizennyolczadik század elején, miként ezt a naplót szerkesztő első Plébános élő emberek szája vallomása után feljegyzetté, nevezetesen 1771-ben néhány ruthen és református telepedett le az elpusztult községben, 's a Reformátusok azonnal elfoglalták a hajdan katholíkusok által épített templomot, az Oroszok pedig egy kis ded egyházat emeltek, mely a maga kis szerűségében és eredeti szegénységében mai nap is fenn áll. — 1776-ban Zétányí Gróf Klobusiczky Pócs Petrít elfoglalyán, az Magyar Ország felsőbb vidékeiről szamós Kathólikus Családdal benépesíttette, 's számukra 1796-ben September 29-én — az előbb a Reformátusok által használt templomot vissza foglalta, és 1771-ben a már 1332-ben létező — de később elpusztult Parochiát vissza állította 's Martius 29-én — az első Plébános helyét el is foglalta. A Község határában a következő dűlők vannak: 1. Csíkósi dűlő. Ennek keleti oldalán — a Mária Pócsi határ szélben — Csere (-.Cserják:) nevezet alatt — egy terület van, — ezen nevét „Csere" onnan vette, hogy hajdan erdő lévén — ki vágatott, és Cserebokrok voltak benne. — Ezen dűlőben van — egy a falutól — egész a Mária Pócsi határig nyulo lapos — rét — „Csikós" néven, e nevét hihetőleg onnan vette, hogy hajdan ménes legelőül használtatott ezen Csíkósi területhez tartoznak szántó földek is, melyeknek a Csere végébe 340