A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában a M: Pócsi határ felöli része „ Contumationak" hívatik, mint a nép mondja hallomásból, hajdan azon helyek Choleras időben — az átjövő-menő emberek — veszteglés alá voltak vetve. — 2. Ercsi vár dűlő. Ezen szántó föld, rét és mocsarakból álló dűlőben — van egy nagyobb terjedelmű Mocsár közepén 3. Sziget, e közzül a legnagyobb sziget hármas régi Sánczal van környezve, hol ez előtt m: e: 28. évekkel a mostani emberek emlékezetére már midőn a földes uraság által — Kincsek keresése végett a földbe mélyebb beásások tétettek (:de czélt nem érvén:) — nagy kő darabok és avult sarkantyúk találtattak, melyeket a földes uraság magához vett. Ezekből — mint a nép régiebb emberektől hallotta — valami vár helyet gyanithatní, — beszélgeti a nép, hogy ottan hajdan bizonyos Ercsi nevű földes Uraság — elvonulva lakott (:kíröl nevét vette:) — Az háborús időkben varából ki szoríttatván — élelmezése végett elébb a Kis Létai lakosok közt, azután a Mária Pócsiak közt tartózkodott, — miért jutalmul egy darab föld területet adott a Mpócsiaknak, mely föld a jelenben a M: Pócsi Sz: Vazul rendben levő G. Cath. szerzet tulajdona. — Tőle vonatkozólag semmi írás belí adat nincs. — Ezen dűlőben a földek rész-területenként Bene völgynek — Bécsi teleknek — és Pallónak neveztetnek, — a két előbbiről semmi — az utóbbiról a nép beszédéből anyi hallatik, hogy ott hajdan Mocsár lévén — Pallón jártak által Kalló Semjénbe, később asztán feltöltetett. — Van egy domb — Sáskós hegynek nevezik — a nép monda szerint azért, hogy hajdan a Sáskáknak a határba bevonulása elleni vigyázatra a nép ott jött össze. — 3. Ujfaluréti dűlő. Ezen dűlőben egy rét létezik „Ujfalurét" néven, honnan jött ezen név, — eredetisége nemtudatík, hanem a dűlő azon rétrőlű vette nevét. 4-ík Halomi dűlő. Ezen dűlőben van egy halom, hihető, hogy hajdan háborús időkben ágyutelepül használtatott a dűlő nevét azon halomtól vette. — Ezen dűlőben egy darab föld Császár táblának hívatik, de így elneveztetésének oka nem tudatík. — 5. Vagyosi dűlő. Ezen dűlőben többek közt — egy mocsár rét van, nevét honnan vette — nemtudatík, a düllőt azomban arról a részről nevezik. — Van egy más mocsár rét, íy

Kovács sziget", — mint a nép száján említtetik, hajdan erdőség lévén, és a Kovácsok szenet égettek azon rét mellett, azért neveztetett el Kovács szigetnek. — Egy domb — Vásáros hegynek hívatik — de honnan vette nevét — nem tudatík. 6. Szőlő Csere dűlő. Ezen dűlő hajdan erdőség volt, ki irtása a mostani emberek emlékezetére történt már, és arról, hogy ezen dűlőben sok vad szőlő termett, Szőlős cserének nevezik. — 7. Ligeti dűlő. Ezen dűlő ily elnevezését onnan kapta, mert hajdan nagy erdőség — és marha legelő hely volt, melynek egy kis része Meggyes hegynek — az ott termett vad meggy fák miatt elnevezve — hívatik. — Van ezen dűlőben egy szőlős kert „Mária kert" név alatt, mely m: e: 30. évvel ez előtt szőlővé plántálása alkalmával az akkori földes ur Thomas Thuoví Báró Onaghten József által azért, hogy akkor egy Mária nevű gyermeke született, emlékéül Mária kertnek neveztett el. 8. Kápolna dűlő. Ezen dűlőben van egy kis erdő „Kápolna" néven, de nevét honnan vette, az nem tudatík, hanem a dűlő azon erdőtől vette nevét. — Van egy rét, Hegyes rétnek nevezik, de honnan jő e nevezet, az nem tudatík. — Van egy szőlős kert „Dinye földek" néven, hol hajdan erdőség lévén — ki irtatott, és dinnyének plántáltatott, onnan nevezték el Dinye földeknek. — Egy darab föld terület ezen dűlőben hívatik a Község kaszállójának, mivel az régtől fogva — jelenleg is — a Község tulajdona. 9. Nyírjesí dűlő. Ezen dűlő nevét, vette, a benne lévő Nyírjes erdőtök — Van egy rét is, Malom rét nevezet alatt, ekként pedig azért hívatik, mert abból a víz a szomszéd Magy község határán lévő vízi malmokra folyik. Van még benne egy rész, „Pap és Kántor erdeje" néven, mely régtől fogva a helybeli R. Cath: Lelkész és kántor birtokában van. Pócs Petríben jelenleg tagosítás nincs, és így a dűlők tagosításakor változás alá jöhetnek, de jelenleg így állnak. Petri-Junius 3. 1864. Jámboor Menyhért sk Jegyző 140/864 PBánháza bírójától Helynevek összeírása Pbánháza Nagy és Kis Fülepi puszták fekszik Szabóles Vármegye Nyírbáthori Járásában. Pbánháza Nagy és Kis Fülep egy adó községget képezvén, Kiterjedése 9343 378/1600 hold, szom-szédja Keletről Penészlek, s Ér Mihályfalva, Nyugatról Ersemjén Szentgyörgy Abrány, és Atsád, délről Ér Mihályfalva és Ersemjén, éjszakról Szennyes, Lúgos, es Beitek. Bán házának örökösödés utján birtokossai Németh Amália Bory Károlynö, Németh Mária Szent királyi Lászlónö, Orosz Karolina Erős Kálmánnö, és Buday Karolina. — A Kis fulepi puszta örökösödés utján biirtokossai: Németh Amália Bory Károlynö, Orosz Karolina, Erős Kálmán Kállay Kristofnö, mind Rom: Cath. Keresztszeghy Albertnö, Detrík Árvái Ref: pénzér vásárolt Zichermann Jakab izraelita, — A Nagyfülepi puszta Zálogos birtokossai (:örökös a Nagy Kallói Kállay Család:) Hajdú Vámos Pérts Várossá lakossai. Bánháza Julius 7-én 1864 Kékessy Mihály Az összes lékek [sic!] száma a három pusztán 342. Rcath. 65. gKath, 210. Ref. 47. Zsidó 20. 341