A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában hogy itten hajdan fordulós gazdászat nem tétetett, hanem a lakosság mivelte a főidet mit fel fogott, 's neveket reá ragasztván az utókor meg tartotta Petneháza máj hó 27. 864. Olvastam Kiss Ignátz Szbiro Vitéz Antall S.jegyző [Nyírpilis] ad Nro 85/864 Helynevek 1-ör Pillis Községéből Zabolch megyéében, — táj név szerint a nyírségből. 2-or A község csak egy nevén él, — Pillis 3-or Most élő emberek emlékezete ota a község csak Pillis néven említtetik. 4. A községnek mikorlett első emlitése tudatik. 5-r A nép vénebbjeinek állítása szerint a Maramaros Megyéből be költözött Gcatholicusok által népesítetett. 6-r A községnevének eredetéről mitsem tudunk. 7-r A község határán elö forduló Topographiai nevek. — a) A határ részek megnevezése: Franczía [!] dülö a Píricsei határnak délről, —földvári düllö, Csengődi düllö, Hus hagyó düllö, Logota hegyi dülö mely nevét az alatta fekvő logota nevű posványos réttől nyerte, — Kiss Réti düllö szinte az alatta fekvő Kiss rét nevű mocsártól nyerte nevét, — tyukos réti düllö, — Csellenicza dülö, Karolyi düllö nevét a méltóságos Gróf Károlyi György Ő Excellentiájának mellette fekvő Karoly nevű erdejétől nyerte, — Ligeti düllö nevét a mellette fekvő, s részint Pillis Részint pedig Ny Báthor város birtokához tartozó erdöséégtöl nyerte, — temető düllö nevét a mellette fekve községi temetötöl nyerte — a többi elnevezések eredete nem tudható. — b) Tavak és vizenyős lapossak nevei: Logota mely nevét lapos ingoványos, s kiszaradhatatlanságától nyeré, — Kiss rét melynek név eredete nem tudatik. — c) Erdők nevei: Ligeti erdő melynek név eredete nem tudatik. d) Halmok nevei: Franczía Hegy. — Föld vár hegy mely nem természetesen alakult ha nem emberi kéznek müvei, — Csontos hegy. — Gamási hegy hátulsó hegy, Csej hegy, Pókos hegy, mely halmok név eredete kipuhatolhatatlan, — Logota hegy nevéét az alatta fekvő logota nevű mocsáros íngoványtól vévé, — Poros hegy mely nevét homokosságától nyerte. — Kelt Pillisen Május 30-án 1864. Balpataky György k x von Jegyző Juhász Mihály fő biró [Piricse] Szabolcs megyei NyBáthori Járás II Szakasz Szolgabirája Tekintetes Tóth Ferentz által Fojó 1864ik évi April 21-ról 286 Szám alatt ki küldött közrendelet s e mellé csatolt utasítás fojtán fel vett Topographíaí leírása Piricse helységnek I. Piricse helység fekszik Szabolcs megye keleti szélén a' NyBáthori járásban az ugy nevezett liget alján éppen a' Megye — Szathmáár megyével határos oldalán, — határos községek Keletről — Pilis, és a' Szathmár megyébe fekvő Karulyi-puszta, délre Nyír Beitek — Nyugatról Encsencs és Bogáth — Északról Kis piricsepuszta és Nyír Bátor város határai. — A helység határa — homok hegyek s vad vizes rétes terekből áll, melyben Ros — tengeri — krompli — s kevés búza is terem. — II. A községnek csak ez az egy neve van, s hogy más neveis lett volna — rólla tudomás nincs. III. A községnek más el nevezése nem volt. IV. A község 1405-ben említetik leg korábban s hajdan Szathmár megyéhez tartozott. — V. A helység honnan népesült bizonyossággal nem tudhatni, mert a protestánsok birtokába lévő mostani teplom igen régi s 1400 körüli évekre mutat, — mikor szinte lehettek a' Községnek Magyar lakosai. — A most itt lakó Ó hitűek — kik nyelvökre nézve — tisztán Magyarok alkalmasínt a' Magyarokkal be jött Oroszok ivadékai, — R Catholicusok csak ujjabb időben be származott lakosok. A protestáns Magyarok származtak ide NyBéltekről is, mely hajdan mint a' most Catholicusok birtokában lévő temploma mutatja, — Népes Magyar Reformált Egyház volt — 's csak a' későbbi vallásos villongás korhagyták oda a' helységet — a' szomszéd Encsencs és Piricse községekben tévén át a' lakásukat, mire mutat az is — hogy a' NyBélteki Refor Egyház templomi edényei most Pirícsén vágynak — s a' Reformált Egyház által mais használtatnak. VI. A helység neve eredetéről biztosan semmit sem tudni, — lehet, hogy e' hajdan tiszta erdőségből álló vidéken valami tolvaj banda ütötte fel tanyáját, mely magát itt állandósitván, mint hogy régen az ily fajta embereket puruttya vagy pirittyének nevezték a' pinttyé név rajta maradt — s lett a' pirittyéből piricse. VII. A község határában elö fordulnak — következő el nevezések. — 1-ör Duzma hegy — a' pilisi határszélbe, — a' lakosok birtokába lévő homok s szél hordásos szántó főid, — mely a duzma vagy duzmadt nevet alkalmasínt 339