A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában — partján igen buján tenyésző Szeder növénytől nyerte, — Papok rétje mely nevét a mellette fekvő Minorita szerzetesek Zárdájától nyeré, — mint kinek birtokához tartozik, Lúgost tó, Borsós pópa, név eredete ösmeretlen d) Halmok nevei. Tánczoshegy, Tüzérhegy, Földvárhegy, Kiss szék gerendje, Nagy szék gerendje, Kappanos hegy, Les hegy, Szőke hegy,Kotyor hegy, Kuruczok hegy, Tapasztó hegy, Tóthné hegye, Közép hegy, Négyszegű hegy, Lángos hegy, Ács Jánoshegy, Gyermekerdő hegy, Kakas hegy, Sőre hegy mely halmok eredetei kinem puhatolhatok. Dinnyés hegy mely nevét az ott hajdan igennagy mennyiségben tenyészett Dinnyéről nyerte. Kelt Nbáthor Május 30-án 1864. Beelpataky György Jegyző Daragó Albert fő bíró Hely nevek Szabólts Megyebeli Nyír Beitek Községben Nyir Beitek Községe Szabólts Megye szélén, Szathmar Megyének az úgy nevezett Nagy Karuji Pusztájával keletről, és Penszlek [!] község határával dél felöl határos. — dél nyugoti és éj szaki határait képezik Lúgos Encsencs és Píricse községek. — Ezen község neve soha se változót mit a régib időkből fel maradót iratok tanúsítanak. A magából a községből, és Czifra szállás, Lejtő, Ónos, Hágó és Lebuj tanyákból. A községben lévő utzák nevei Báthori, Debre­czeni, Váradi, Piskóti úczák, ezen el nevezést az útzák nyerték a meg nevezett Városok és Községébe vivő utakról. A tanyák nevei régi, és a nép által szokásba vet el nevezéseknél fogva hivatnak; és neveztetnek most is azon szerint. Van ezen község határában egy Tábor hegy nevezetű homok magaslatakból álló tér, melynek egy részi Szántó föld, más részi szőlővel van be ültetve a népmonda szerint Rákóczy Ferentz korából veszi elne­vezését, a mikor is Seregei a tájon táboroztak, — Van egy Halomány nevezetű tér mely szinténn homok magaslatokból áll gyakran történik még mostis hogy azon téren el ásások tétettnek, ember tsontokra akadnak a nép monda szerint szintén a Rákóczy Ferencz korába volt csata után a holtak ott lett el te­metésekről vette nevezetét. Van egy Kis és nagy ásztató melly mint egy el mélyedésük vizet tartalmazó területére 1000. négy­szögölet tévő Tó; — Ez el nevezését vett, a Kender ásztatástól, — száraz esötlen Évekbe, szomszéd Közsé­gekből is számos Kendert hordanak ezen áló vizbe ásztatás végett. — Ny. Beitek Június 10. 864 Kalop pm. jegyző Zékán János fö biró Hely nevek összveirása Ny. Beitek községből. 1. Nyir Beitek Község, fekszik Zabolch Megye nyiir Báthorii járásban, határos Szathmar vármegyével. 2. Nyir Beitek volt minndég, s egyedül annak iratot. 3. A határ kiterjed, mintegy 10, 136—1600. négy­szögöles holdra a' községi lakosok száma 940. 4. A község leg öregebb lakosai által a' helység mindég ilyennek tudatott, azomban szó hagyomány szerint a' Tatár futás alkalmával a' helység egészen elpusztult, és a' főid birtokosok által (:az üdőben Kállay család:) népesitettetett meg, legelőször Beregh, később a' felföld majd nem minden falvaiból jött népek által a' helység kevés üdöre mintegy 150. 180. később 200. és jelenben 230. ház számmal bir a' nép orosz és magyar nyelven beszél, g.k: hitűek. 5. A csehektől maradt egy templom, mely még mai napig is fen áll, jelenleg a' r.k. hívek birtokában van. 6. A községnek — vagy Ecclesianak semmi nemű régi irata nincs, és igy azt, hogy rendes tanácsa mikor lett nem tudni, de az öregek már apjok és nagy­apjuktól is igy hallották, mint jelenben áll; Elöljárók és Jegyzővel ellátva. — 7. Szöllö földét, mely a' falútól Napkeletre fekszik a' Gróf Dessewffy Kálmán a' határ legnagyobb bírtokossától nyerték 9-ed dézmára, mely mai napig is áll, akkor azon hozzá adással hogy az alja szöllö földtől pénzt is fizetnek, a' Szöllö hegy Gábor-hegy név alatt áll mi szóhagyomány szerint honnan nevez­tetik mivel hajdan — de hogy ki által — tábor-helyül használtatott nem túdatik. 8. Zsombokos dűllő, kelet és dél közt fekszik ezelőtt rét lévén és Zsombokos, ugyan onnan vette eredetét, ezen dűlőbe van — Nagy aszó nagy erdő, de már ki pusztult minden aszódi rajta, mivel nagy sovány hegy. László verés, valaha, monda szerint László király ott verekedett — Nagy Erdő. Lejtő. Rózsás dűlő és Szurdok — nagy erdő lévén a gaz emberek ott szoktak bujkálni a' törvény elől a' most nevezett bírtok Grf Dessewffy Kálmán Úr birtokában van. — 9. Hosszú Mező, eredetét a' hosszaságától vette, a' községtől nyúgotra fekszik Ónos erdővel, a' mi már pusztult. 10. Czifra vagy Kurva szállás, dél és kelet közt — vette nevét, onnan — mivel ott esett meg közsé­günkbeli leány először, és mert a tanyák közt legszebb. 335

Next

/
Thumbnails
Contents