A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Mizser Lajos 11. Lejtő új tanya lebuj korcsma volt pusztán, most tanya nyúgotra esik, Ny Lúgos felé. 12. Ónos. rossz fekete fu és föld dél és nyögött fele. 13. Hágó dülö délnek fekszik, valaha nagy hegyes erdő volt, Malom gát. Vizi malomtól hivatik. 14. Szederjes, község földje. Kelet és dél közt, sok szeredtől vette nevét. Ugyan ezen nagy dűlőben van Halomány. szóhagyomány szerint a' a volt csatákban elhalt katonák oda temetettek, mit az is igazol, miként ott fél ölnyire akármely helyen temérdek és nagy ember csontokat lelhetni. 15. Táborhegy Keletnek, valaha tábor helye volt most mivel egész hosszú nagy része szöllöül használtatik. 16. Akasztó hegy. most temető, hajdanában akasztóhely volt nyúgotra esik. túl rajta kishegy Szél júk név alatt. 17. Búlatko hegy — gazdáját így hivják, — onnan eredt. Kender áztató kicsi és nagy — észak és nyúgott közt fekszik. Fele a' falúi és fele a' közbirtokosságé. Vannak kisebb nagyobb dűlök és tavak de mely a' meg említést, mivel neveik nincs — nem érdemes, a' fent írt dűlőkbe fekszenek. Kelt Ny. Beitek 1866. Mártíus 4-én Kovács Pál mk Olajas Illés Jegyző. Község elöljárói. Nyir Lúgos község elöljáróitól Ad 96/64 Tekintetes Tóth Ferenc szolgabíró ur! Folyó hó 29-n 286. szám alatt kelt becses átiratra van szerencsénk a Tttes Szolgabíró urnák Lúgos község származását 's változásait körülményesen leirva alázatosan beterjeszteni: — 1-ör Lúgos község hogy miólta létezik előttünk ösmeretlen, de annyit mondhatunk hogy már Rákóczy alatt létezett és kellő számmal bírt — a lakosság azon idő szakban gr nem eegyesült volt, későbben eegyesültekké lettek. 2-or Rákóczy fejedelem buktával a helység Gróf Károlyi családra szállott, mely család későbben rom: cath: származású egyéneket telepesített, miután a helyben lévő lakosság az úrbéri szolgálatot nem volt képes teljesíteni. — Lúgos nyugoti része feküdt eleintén a Gróf Károlyi György jelenlegi kaszálló földjén mindjárt a helység alatt, a jelenlegi gr cath. egyház képezte a helység közepét, melyről azt állítják hogy már ez előtt 200 évvel állott, keleti része feküdt a jelenlegi piacz téren hol a rom cath eegyház áll mely 1862 év őszén a kellő Isteni tiszteletet szertartások mellett felszenteltetett. A rom catholicusok letelepítése alkalmával templom nem létezett, Gróf Károlyi család egy kántor lakot épitetett a keleti részén melynek hátulsó részen egy szobában a Nyir adonyi lelkész által tartatott az Isteni szolgálat, kit a grófi család fizetett; lelkésze a helység ben lévő katolikusoknak jelen leg sincs, —a Nyir adonyi lelkészz segédje teszi folytonosan az Isteni szolgálatot. A helységet déli részről a szennyesi Puszta vagy is Patay Josef birtoka környezi, mely a helység rendelkezése alatt áll. Továbbá a helység szomszédságában fekszik Nyir Beitek Encsencs, Söreföld puszta, Szalmád, Mihálydí, Nyir Adony Guti erdő, és Fülepi puszta. — A helység ez előtt többnyíre posványokkal volt körül véve ugy szólva a falu közepén is elterült, hol a jelenlegi község háza épült viz állás volt, mit csak is nagy fáradsággal feltöltéés mellett lehetett kivinni hogy felépíthettük. — A helység a tagosításban már 1850-ik évben részesült; A lakosság foglalkozása földmivelés, marha tenyésztés, Nyelvök Magyar toth és Orosz. Földes uraság a helységben Gróf Károlyi György. Kelt Nyir Lúgoson Junius hó 30-án 1864. — Kubancsek Ferencz jegyző Korcsmár Mihály k x v biró Hely nevek Nyir Lúgos községből Zabolch megyéből. 1. E' község esik Zabolch megyében, Nyir bátori járásba be osztva. 2. Magyar Országban több Lúgos nevű helységek létezvén, ez a' Nyir beni fekvésétől neveztetik Nyírlugosnak, 's mindenütt ezen nevén ismeretes. 3. Más elnevezéssel nem bir. 4. Sem levél tári, sem hagyomány adás nincs reá, hoogy a' helly mikor ületett meg lakosok által, e' község alatt levő 's magában több hóid földeket foglaló két régi temető kert azt bizonyítja, hogy már nagyon régen fen ált, lakosai hajdan mind orosz ajkú lakosok s' ó hitűek voltak, most azonban már azok utódai g. egyesült vallást követnek. — római Catholicusok is vannak mint egy 900. lélek, ezek nagy része mostanában települtek le a' felső tóth megyékből, 's szláv nyelven beszélnek. — 5. A' melly elnevezését 's neve eredetét illetőleg szinte semmi adat nincs, azomban más honnan nem származhatott, mint onnan, hogy a' régibb időkben a' Nyír ség nagyobb része erdőkkel borított tér 336