A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Mizser Lajos 3, Mada mező városának leg alább a nép tudtával más neve nem volt, sőtt erre a Birtokosságnál lévő régi oklevelek se utalnak. 4, Erre a kérdésre nem lehet felelni de 5, A' nép hagyomány azt tartja, hogy az első Nagy Tatár járáskor a szomszédban alig ezer ölnyire Madától elpusztult, 's 1816-tól ólta felső Magyar országról be szállongott Tótok által meg ült Város vagy Puszta dobos ős kori lakosok által, kik magokat ennek vidékén lévő nagy erdőségekben húzták meg, népesittetett, által hozván magokkal a rendesen a virág vásár napja előtti Szerdán mai nap is tartani szokott vásárokat és városi jogaikkal együtt, — pedig 6, már akkor bírhatta nevét, melyet szinte az ős hagyomány a magyarok bejövetelére viszen fel, azon mondával támogatva, hogy ezen helytől keletre 2. órányira lévő Tisza keleti partjáig jött Magyarok a' folyam által fel tartóztatva egymást az által kelésre Ugorgy-na tovább haladásra, onnat pedig Nameny szóval nógatta, 's meg telepedési helyűi e mező város környékét Ma oda jelelve ki, nyerték volna a mai napig is fenn álló Ugornya helysége a Tisza keleti Namény mező városa a nyugotí partján valamint ettől szinte nyugotra, 's e szerint az ősök útjában eső Mada Mező városa neveiket. 7, Mada városának mint egy 6750 catastralís hóidat tevő határának 2/3 homokos hegyek, és ezek által formált apró völgyek — 's kisebb 's nagyobb álló tavak foglalják el, déli részét tévén 1/3 résznyi — agyaggal vegyes homok talajú síksága, mely egész határ 1841 évben történt, tagosíttatván a dűlők nevei meg változtak ugyan annyiban, hogy azok vagy meg csonkítta-tak, vagy más régi névvel birt dűlőbe vitettek, de a régi hagyományos nevei egyes helyiségeknek, különösebben a nagyobb domboknak és tavaknak mai napig feltartatnak. Mint nevezetesen a határnak északi oldalán; Gyarmat hegy, Fábján gazzá, Szarvas hegy, Méhes hegy, Horváth hegy, Taplós hegy, Kutya hegy, Dorka szőllője mind egy más után délnek haladva, még e század elején erdőkkel 's cserjékkel boritva, melyek most már mint szántó földekké alakítvák, ezek közül emlitésre méltó a még ez előtt 30 évekkel nagy erdővel be nőtt Dorka szőllője, mely a leg alább is 400 éves fa törsökből ítélve pusztulhatott el, 's a fák között találtatott szöllő tőkék és a mostan is észre vehető sánczolások hajdani állapotját mi neve által is támogatva igazolják; továbbá ettől nyugotról, 's keletről meg említendők, Matyi szőllője, Szent Pál erdeje, Nyilas hegy, Kakuk vár, Lator hegy, Bagoly hegy, Nyáras hegy, Vajda hegy, 's ennek szomszédjában Kender szer, 's ezeknek mentiben Délre az úrbéri állományban, Csillagos Méhestó, Czövekes, Akasztó hegy, Bodó kut, Barta szállása, 332 Kis mező, Zsombék nevű dűlők, és Tóth Balázs hegye, a határ leg végső csúcsán Szem szúró nem rég ki irtott erdő Véres vagy veres oldal mely utóbbi hagyomány szerint egy ottan szomszéd Valya Városa vala-melyík birtokosa által meg ölt Madai lakos vérdíjjába szakíttatott és ítéltetett a madai határhoz, — ezen kivűl van a határnak nyugoti oldalán egy 200 holdnyi Kurta pallag nevet viselő terűlet melytől délre esik a Térvölgy, Karászi szeg Flóris hegy, Bernát hegy, és egy hegy lánczolat Keletről nyugotra Ricse hegy név alatt, mellyen a községnek hires nyári bort termő szöllöjei vannak Badacson nevű Szőllő hegy szomszédságában. Továbbá nevezetesek tavai között, Galambos, Nádastó, a Latorcza hegy alatt elnyúló forrás, Nagy csonkás, asszony tava, Kápolna lapossá, mely mellet feküdt a 7-ík [!] században elpusztult Kápolna helysége, 's végre a határ délnyugoti szegletén egy 100 holdnyi tó Csokaj tava, melynek párján feküdt hagyomány szerint hason nevű Helység, mit igazol 1858-ban azon a tályon és éppen a tó parton viztől szabadult sikelyes helyen ekével fel töretett gyep alatt már a római korból talált cserép darabok, különösen egy véka ürnyi még épségben ki ásott, de a fel emelésnél szélyel tört földel tele lévő 's újnyi vastagságú Cserép edény is. A leg idősebb emberek a fent leirt helyiségek elnevezése felöl megkérdeztetvén bővebb felvilágosítást adni nem tudtak, azonban a nevekből a látszik, hogy itten hajdan forduló gazdászat nem űzetett, hanem a lakosság mivelte a' földet mit fel fogott, 's neveket reá ragaztvan az utókor meg tartotta. — Ny Mada Május 25 864 Honedzely Antal Jegyző Olvastam Kiss Ignátz Szbiro Magy Község Szabólts Megyében Nevét vette hajdani Földes Urától Magy Úrtól hagyomány után az első Magy népes s nagy terén feküdt, — temlom hejjei, épülletek, pintzék, hellyeit 's üregeit e' kor népei be is érték. Határán több érdekes nevű helyek vannak, de név vételét nem tudni — többek közt van Sarlód vár, hol hajdan főid vár volt, Sarlód nevű uráról nevezve el — ki a maiglan les hegynek nevezett hegyet haználta fel ellent néző helynek. —