A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában Luskod hajdan korban ez előtt 800—900 évekkel falu lehetett, a mint ez több maradványókból gyanitható, Nevét vette Luskodi nevű volt birtokosától, jelenleg a Tatárfutás következtében el pusztulván, mint praedium ösmertetik és több földbirtokosok tulajdona. Több hely nevezetességei között ki jelentetik, ház hely, hol a falu volt ki terjedve, akaszó hegy, hol egy bizonyos gyilkos fel akasztatott; Macska sűrűje számos vadmacska tanyájáról; Vigyorgó, hol egy szép juhásznő, szeretőjével találkozni szokott, vették elnevezésüket. Jelenleg ezen pustát birják: Migs Gr. Vay család, Gr. Dégenfeld, Ibrányi család, és több egyes kíssebb K. Jánosi birtokosok. — A Tatárok dúlása után a luskodi lakosság nagyrésze, K. Jánosit és Vaja Községét népesitette, — a' többi része pedig a népének ösmeretlen helyekre el széledt. — Kelt Vaján Május 18-án 864. Elő adás folytán fel tette PECSÉT Hallomás szerint a' Vajai Elöj Holly Pál mp Jegyző if. Sipos András fő bíró és tanátsa Hely nevek Lórántháza Községből. Zabolch Megyéből. A Község neve tudomás szerint onnan származhatík, és veszi eredetét, hogy az 1687-ík évben Nagy Váradi Ali Effendi basa által ki állított nyugta szerint a' mai napon Lóránt háza nevet viselő Község Lőrinczháza nevezet alatt állott, a' mely név mai él ő szerint külömbséget nem tesz. A' mi pe dig tulajdonképp a' határ nevezetét képezi, az erre vonatkozó ügyre legkíssebb jelentőséggel sem bírhatván mellőzni kelletett. Kelt Lórántházán Május 12-ed 864. Tamássi János mk Jegyző. Lórántháza Község Elöljárói Ennek fő bírája: Tóth István. Nagy János hites. Helynevek Lórántháza Község Szabolcs Megyéből Szabolcs Megye Nyírbárori járásában Kisded Község református lakosokkal fekszik az úgynevezett Nyírségben, régiebb irományokban fordul elő Laurentháza, Lóránd háza, és Lőrincz háza nevezetek alatt és jelenleg leg használtabb 's átalánosan ismert neve Lórántháza. — A Község nagyon régi eredetű lehet, — mert az 1864-ik évi Egri érseki kerület Schematismusában már (:hiteles a' leleszi Káptalamban meg tekinthető okmányok szerént:) 1093-ík évben fenállott Parociáról történik említés. Dűlői: a) Górés, jó gabona termő föld b) fekete dűlő —részint széna részint jó gabona termő föld: c) Verest dűlő, vereses homokkal vegyült agyagos föld jó gabonát, helyenként búzát is terem. d) puszta Kert, a' fentebbihez hasonló minőségű föld. e) Nádas fold, az előtt viz állásos hely jelenleg az egész határban leg termékenyebb szántó földek. f) Púpos hegy dűlő, nagy szél hordásos homok hegy csak nedves éveken terem egy kevés gabonát. g) Degenye, északról magas szélhordás dél felé lapály 's tekenő alakú, meglehet hogy nevét is onnét veszi; 6—10. évekkel ezelőtt viz állás és nádas, és vad Kacsák, gémek s egyébb vizi madarak tanyája, — jelenleg igen jó búzát 's Különösen szép káposztát terem. h) lrottvány vagy irtovány, az előtt rengeteg erdők, Mostan jó gabona termő földek, helyenként azomban tengerit terem. i) Eperjes mező, jó gabonát és tengerit terem. k) szőllő hegy dűlő — sovány föld, csak minden harmadik évben használható. 1) Ádám. Rekesze, régi Gát melly a gyakran megáradó Nyírvizek ellen állíttatott fel a' Vay Család által, — az előtt vizes nádas hely, jelenben jó gabonát tengerit és Kolompért terem. m) Fagyalos (:Nagy:) Gróf Degenfeld Imre birtokában, ritka szépségű 's nagyon jól conservált tölgyfa erdő. nem ritkán egy öles át mérőjü tölgy fákkal. Lóránt házán február 27. 1866 Nagy Jósef Jegyző Szabóles megyében lévő Mada Mező városa hagyomány szerű leírása. 1864. Május 29. 1, Mada mező városa fekszik Szabóles megyének keleti szélén a bátorí Járásban az ugy nevezett nyírségen. — 2, E város 1807-ik év előtt állott Nagy és Kis Madából, külön helyhatóságaik voltak; Nagy mada tartozott Szabóles, Kis mada Szathár [!] megyéhez, de miután a mondott évben mind két községben az arányosítás behozatott, határai összesíttettek, de hatósága — az 1840 évben a mikor a Megye által egybe által alakíttatott, — külön volt, azonban a nagy és kis madaí elnevezés a népnél máig fenn áll. — 331