A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Mizser Lajos Hely nevek. Kis Léta Községből Szabolcs megyéből. 1. A megyének, kerületnek, járásnak, széknek neve hova a helység tartozik. S ezen politikai fel osztásán kivül bir-é külön el nevezéssel? Szabolcs Megye, Székhelye Nagy Kalló, járás Nyir Báthori, ezen kivül még a táj Nyir név alatt is ösmertetik. 2. A községnek, városnak hány féle neve él most; melyik neve bir csak helybeli el terjedéssel, melyik ismeretes ország szerte? A Község neve Kis Léta, s csak ezen helyben el terjedett név ismeretes ország szerte is, más neve nints. 3. Vólt-e' hajdan a községnek más el nevezése? Vagy tán csak külön félekép Íratott a mostani hely név? Tudomásunk szerint más el nevezése hajdan sem volt, 4. A Község mikor emlitetik legkorábban? Reformáta egy házunknek egy leg régibb Anya könyvi irata szerént már 1590-ik évbe elittetett. 5. Honnan népesitetett? Erről semmi tudomásunk nincs. 6. Mit lehet tudni köztudomásból, hagyományból, írott vagy nyomtatott emlékekből a név eredetéről, értelméről, mind egyik nyelvű helynévre nézve? Sem köz tudomás, sem irományokból erről semmit nem tudhatunk. 7. A Község határában elö forduló többi topographiai nevek: A Községet északról a M. Pócsi határ szélen Kontumatia, hajdan erdő, — melybe régibb hallomások szerint már több mint 100 évvel ezelőtt uralkodott Pestis idején tanyáztak a saját lakukat el hagyott emberek, ezzel ismét Délről szomszédos a Mocsoja, mely mocsáros, lápos, nád termő rét. ezen ismét délről kevés távolságra esik az igás tó, hajdan zsombékos, vizes hely, jelenleg kaszálló. A Község dél keleti oldalán Bakrét, hajdan álló víz, jelenleg kaszálló. innen Délre kevés távolságra Fojszó hegy, hajdan erdő, jelenleg szél hordás hegy. éhez nyugotra közel Fábján hegy, mely szinte szél hordás, innen kevés távolságra délre Nagy völgy részint kaszálló, részint szántó föld. innen délre Borsó hely, mely álló víz. Vad meggyes, részint kaszálló, részint álló víz. innen Nyugotra közel a Pásztor kut, hajdan egy kut, s marha legelő, már több évek ólta nagy álló viz, jelenleg nagyobb része kaszálló: innen dél nyugotra nem messze Hordós kut, mely folyvást álló víz, innen nyugotra Törsökös, olykor olykor víz, máskor kaszálló s marha legelő, innen Észak keletre Csontos hegy, melynek tetején a szél által ki takart ember csontok találhatók, hajdani minőségéről azomban tudomással nem bírunk, innen Észak nyugotra kissé távol Omlás hegy, mellette délről kis álló viz mely szinte Omlás kútnak neveztetik, innen északra Nyires, 330 hajdan bokros nyirfás erdő jelenleg szán-tó föld. innen északra a község észak nyugoti oldalán Kápolna, hajdan vizes sásas rét, jelenleg kaszálló. A Község határával ismeretes s azokban jártas emberek és a község idösbjei ki kérdeztetvén a fentebb elö sorolt hely neveken kivül több kinem merittethetett, s azoknak eredetéről a hivatalos irományokból ezeknél több ki nem deríthető. Kelt K. Létán Május 7-én 1864. Szabó Péter sk Jegyző PECSÉT Míkó Sándor biro Bagamérí János h [A pecsét körirata: KIS LETAI PETSET] [Levelek] 39. sz. Levelek községből mely Szabólts megyébe leltetik. Ezen helység Levelek honnan vette, bizonyosan nem tudatík. — ha nem szó hagyomány s határában a' helyiségek elnevezéséről, mint Papp hegy, papp Sziget, gyanítható, hogy itten Papok lakhattak, gondjok alá bizva valamely leveles tár. — Van a' határban 1-ör Fél egyháza, mely hajdan, egy ott letelepült Tatárról Tatár telek nevezetet bírt. — 2-er Katón hegy, hagyomány szerént mint erdőség lepte hely egy Katón nevű buvo vagy menhely volt. — 3-er Csépán hely. Mely nevét vette ugyan Csépán nevű Váradi vár commendáns nevéről, ki e tájon győzte le a' Lengyel honból ki rontott Orosz rabló tsapatok, — mely hely máig is Orosz rétnek neveztetik. — Vezérjök fej vételéről máig is áll egy homok domb Nyakvágó. 4-er Párdutz hegy, melyet egy Csattó nevű rét környezett hajdan egy vár alakú épülettel, — melynek maradványait ez utókor is be érte, — Van nevezetesen e' helyet talált Fülöp István nevű embernél egy üveg pohár mely azon idő korát hordja magán, — ritka mü. 5-er Hogy a helyén rég települt mutatja hogy már 1189-be itten Parochia volt. — [Aláírás, dátum nincs] [A következő lapon:] Levelek és Magy Községekről 1864 Aug 2-án Statisticai adatok Luskodi puszta eredetéről Luskód puszta, ez előtt Szabóles vármegye Nyir Báthóri járásba kebelezet Vajához tartózott, jelenleg a telekkönyvi munkálatok befejezése óta Szathmár megye Máthé Szálkai Járás Kántor Jánosi községhez csatoltatott, — s a kivánt Statisticai adatok mostanság, a' K. Jánosi Elöjároság által hivatalból be terjesztettek.