A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában I, Bárányos hegy: hajdan juhász tanya volt. J, Szőlő hegy. — hajdan szőlő ültetvény volt rajta. K, Veszedelem hegy, — a rajta főid osztáskor történt veszekedés és verekedéstől vette nevét. L, Nyíljuk, — hegyes völgyes homok tér — hajdan róka jukak voltak benne. M, Cégéres hegy, — a' rajta egy kerek hegy = mely a' rajta — fel állítani szokott csöszfa vagy Czégértől kölcsönözte nevét. N, — Dongó hegy, — egy homok hegyes tér, mellyen meg erdő korában sok darázs feszek volt. 0, Szurdok hegy, — a Bélteki határban ezen hegy mellett elterülő Szurdok nevű Mocsáros helyről vette nevét. — P, — Veress kut — Gyeplegelő — a' rajta lévő gujakut, — s itt található veress agyagtól kölcsönözte nevét. Q^ Gyakor hegy — Urasági Erdő főid. R, — Hosszú hegy, Szinte Erdőben levő fás homokhegy. S, — Sőre főid urasági hátáról el különözött puszta, szántóföldek, — a' Lugosi határ szélen, hajdan marha hizlalásra használták, honnan sőre főid nevét is vette. T, Kismihaj kut, — hajdan erdő, most a' lakosok kaszálló földje — szinte cserés fás hely. U, — Gördülő hegy, — Meredek homok hegy, melyről magába is le gördül a' szekér. — V, — Nagy kapus hegy, két nagy hegy — mely közt és a' Gelsére járó ut vezet megyén, — s kapu formájától vette nevét. W, Nyáras hegy. Szinte szántó főid — hajdan sok nyárfa volt rajta. — X, Katona szérű, — Egyenes búza termő szántó főid, nevét onnan vette — mert — Katona nevű lakos itt csinált először szérűt vagy nyomtató tanyát. Y, Sáskás vagy Siskás hegy Siskás szántó föld. 1, — Császár kert, körül árkolt kaszálló tér. 2, — Szömöre — Urasági szántó főid és kaszálló. 3, — Csegze tábla Szinte Urasági — egyenes szántó s kaszálló földek. 4, Pócsa pál, — Úrbéri szántó földek a' Bogáthi határ szélen, hajdan valami Pócsa Pál nevű egyén irtott rajta — Szántó földek. 5, Pocza — egy nagy rétes hely, vizes időben urasági juh ferösztőnek használtatik. Kelt Encsencsen — April 28-n 1864, Jegyeztette Baracsi Imre sk Jegyző Fílep András bíró [Gyulaj] Hely nevek 1-ör Gyulaj községből, Szabóles megyéből, táj név szerént a' nyírségből. 2-or A' községnek csak egy neve él — Gyulaj — 3-or Most élő emberek emlékezete ólta a község csak Gyulaj néven említtetik a legrégibb idők ólta. 4-er A' község nevének mikor lett első említése nem tudatik, de hogy az nagyon régi lehet, kitűnik onnan, hogy a' jelenlegi Reformáta templom, szájról szájra adatott hir és annak építési modora igazolása szerént is az hajdan a' Csehekévólt. 5-ör Minthogy a' község első említését nemtudjuk, népesítéseröl sem bírunk adattal 6-or A' község neve eredetéről szintén semmi tudomásunk nincsen, 7. A' község határában elő forduló topographiai nevek: a) A' határ részek megnevezései: délről ny. Báthor m: város szomszédságában — Sárhely dülö, nevét alant fekvéséről, sáros voltáról nyeré; — Báthori erdő alja: Ny: Báthori erdő szomszédságában; — a keletről — Császári község szomszédságában — kerek halmi dülö, nevét a benne esö kerek halomról vette; — Hintó fark dülö: Derzs község szomszédságában — név eredete nem tudatik. Demen kúti dülö, nevét a benne levő mély völgyről vette; — Határi dülö, K. Jánosi község szomszédságában, nevét szélsőségéről vette; Nagy lejtő dülö, mely nevét lej tőségéről vette, Nagy lejtő dülö, mely nevét lejtöségéröl, vizenyösségéröl vette; Tyukos hegyi dülö: a' benne lévő több szélhordásos homok halmokról nyeré nevét; Vinczi erdő dülö — ó Fejértó szomszédságában, a nevét az erdő fent áltával benne volt számos vincz fákról nyeré; — Puszta kert, mely egy pusztán hagyott szöllös kerttől nyeré nevét, — Cserei dülö, nevét cserés voltáról kapta; Fü fakasztó hegyi dülö, a' széliben levő halmoktól nyeré nevét, Pénzes völgy dülö, neve eredete nem tudatik; — Czövekes dűlő, neve keletkezése nem tudatik; Ábrányi dülö, Ó Fejértó és m. Pócs szomszédságában nevét a hajdan létezett, de a' tatár járáskor elpusztult Ábrány falútól nyeré; Akasztó halom dülö, — Pócsi halom dülöje, nevét a' m. Pócsi határon lévő halomról nyeré; — Matika halmi dülö: ny. Báthor szomszédságában neve keletkezéséről tudomásunk nincs; — vadas kert vagy Vederkút dülö, neve eredete nem tudatik. b) Tavak és vizenyős lapossak nevei: Tövisses, vizenyős, bogács góró, tövises voltáról vette nevét, Barát rét, rétes, vizenyős hely, mely nevét hallomás szerént onnan nyeré, hogy hajdanta a Ny. Báthorban székelő ugy nevezett veress barátoké volt; — Völgy fii 327