A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Mizser Lajos régente minden nemű igavonó jószágok itató hellyé. — Nagy rét. — haszna vehetetlen s' járhatatlan rét. — Berek. — vesszőt termő erdős helly. — Vén asszony halála. — rét. — el nevezését onnan vévé, hogy a' község leg első tanítójának édes annya, egy már el aggot nő, véletlen szerencsétlenség következtében ezen rétbe halt. — Bogárzó. — Dombos hely némi részben szántó, hajdan e' helyen gulyákat deleltettek, nevét innen vévé. — Bogárzó rét — nevét a' szomszédos bogárzó hegytől nyeré. Répa hegy. — hajdan répa termő hely. — most szántó. — Csuka ugró. — a' Bogárzó rétből ki folyólag menő, s' egy hellyen víz esését képező, kis folyó, mely esésnél az ezen folyóban bőven található csuka halaknak úszás között le esniök ugraniok kellettvén; — nevét innen vévé. — Jegyzet. — A' fentebb le írt adatok, a' nép ajkain élö hagyományokból, s' a' hellyek természeti tulajdonságaikból vétettek. — Helynevek öszveírása. Budai Ábrány községnek, Szabolcs Vármegyében Ny. Bátort járásban. Budai Ábrány még 1759-ik évben P. Ábrány nevet viselt, és Becsky Mária férjezett Buday Péternő ivadékaitól mai napig — Budai Ábránynak neveztetik; Ezen község már száz éve hogy fen áll, birtokossai vallásra nézve rom: catholicusok, a lakosság leginkább református, azután rom: és görög Cath: kik a' szomszéd megyékből, az oláhok pedig Erdély-országból ide költöztek. Határai: éjszakról és Keletről Sz: Gy: ábrány, délről Bagamér, nyugatról Sz: gy: ábrány. B. ábrány Julius hó 6-án 1864 Faller Tivadar mp Jegyző Seres István községi biró 1864-k évi Április hó 21-ról Ki Szám alatt Ny Báthor Járási II. Szakaszbeli Szolgabíró Tettes Tóth Ferentz Úr által ki küldött rendelet s éhez csatolt utasítás fojtani Statisticai leírása Encsencs Helységnek. l-ő kérdő pontra. Ezen helység fekszik Szabolcs Megye Nyir Báthori járásában az ugy nevezett Nyírség s Megye — Szatmár Megye felőli szélén — határai Keletről: Piricsei — délről Ny Beitek és Lugosi — Nyugotról — Bogáth és Gelsei — Északról — szinte a Bogáthi és Piricsei határok. — 2-ikra A helységnek más neve nincs — s nem is volt, egyedül ezen néven ismeretes, s más nevén nem Íratott. 3-kra Ugyan csak a 2-ik pont áll. 4-ik A község mikor említtetik leg elsőben vagy leg korábban — vagy mikor települt s lett helységgé — nem tudatik. — 5-ikre A helység honnan népesíttetett először nem tudni, de hogy szomszéd Nyir Beitek községből származhattak át — most is tiszta magyar ajkú, reformált lakossai bizonyossággal állithatni — onnan — mert sok ideig — a Nyir Bélteki Reformált Egyházhoz tartozott mint leány egyház, s csak miután Nyir Beitekről a Magyar lakosok — mint protestánsok kipusztíttattak — s helyöket Oroszok és tótok foglalták el lett Encsencs Ön álló Anya egyházzá, — Nyír Beiteken a' Reformált egyház tökélletesen megszánvén — s templomuk — a' Catholicusok — kezére jutván. 6-ikra — A helység neve eredetéről — sem köztudomás sem hagyomány — sem írásból — sem emlékekből bizonyossággal semmit tudni nem lehet. — Gyanitólag az — En[cs]encs név ebből a magyar eredhetett „incs-incs". Mivel itt hajdan tiszta erdősség lévén a Nyilt téren lakó — emberek vagy lakosok — ide menekültek, vagy egymást az ide rejtezésre integették, — s innen származhatott elébb az incs-incs név, mely később encs-encs-re változott. 7-ikre — A Község határában, melynek nagyságos Gróf Károly [!] György O Méltósága bírja, s mely átalában fői [!] — vannak Szántó kaszálló legelő és Erdő földek, elő fordulnak itt következő nevű helyiségek — A, A nyugoti oldalon a' Bogáthra járó úttal le északra a' Piricsei határiríg téglaszín tábla, mely urasági Majorsági főid — nevét az ott égetni szokott tégla Színről vette. — B, — Ugyan ezen táblában van egy hegy — Seprüshegy nevű — mely nevét az itt hajdan tartott seprüzésről vette. C, Kóldúskert, — egy nagy vizenyős térség — mely nevét gyakori haszna vehetetlenségétől vette — mivel csak száraz években használható. — D, Rutza tábla — mely szintén urasági főid lévén nevét a' benne lévő posványok és ebben tanyázó vadrutzák gacsáktól kölcsönözte. E, Szőke hegy — egy homok hegy, — mely nevét sovány Szőke színétől vette. F, — Égető hegy, — egy homok hegy, mely nevét a' hajdan rajta gyakorolt boszorkány égetéstől vette. G, Talló hegy — nevét onnan kölcsönözte mert az Erdőségből — szinte szántó s gabona termő hely először tisztíttatott és irtatott ki. H, Szeljük — szinte egy nagy szél által kihordott homok hegy. 326