A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Mizser Lajos Völgyek: Oláh kátyó, a' siska osztásban, hajdan Oláh nevű ember halt bele, hagyomány. Nagyvőlgy, mely hosszú és mély a' róla nevezett szántó földek közt. Lelt kút völgy, a' bás halom osztásban, hajdan ezen völgyben kút ásás alkalmával egy lecsinált fa kutat találtak. Bás völgy, a' bás halom közelében, lásd felyebb. — Malomút lapos, hajdan e' mellett jártak a' derecskéi vizi malomba. — Paplapos, legelő szélben, hajdan az ekklésiának volt e' mellett földje. —Mogyorós lapos, mogyoró gyékény termett benne. — Határlapos és Sós lapos, a' határban Derecske felől, ez utóbbin néha szék sót seperhetni. — Ürmös, víz állás és kaszálló, sok bárány űröm termett benne. Kalló lapos, kaszálló a' Nagymezőn, a' Kalló eréből szakad ki 's a' derecskéi határból jön a' szováthi határba. Kutak: rózsás, 's kotszegi kút, leg inkább a' helység ugyan azon részén lakók isznak belőle. —Árpás kút, eredete nem tudatik. Forrás kút, környékén források vannak. — Szőke kút, Szőke Sándor készíttette. — Ménes kút, a' legelő földön, ménes 's gulya használatára szolgál. — Kő kút, a' legelő földön, anyagjáról neveztetik így. — Nádasok: Nagy rét, vastag hosszú nádakat terem. Káka rét, több káka mint nád terem rajta. Kaszás róna, a' nádasok közt, hol nád sem káka nem terem, régebben Kaszás nevűek földje nyúlt oda. — Határ tisztája, a' szoboszlai hátárnál sík vizes tér a' nádasok közt. — Pap rét, hajdan itt vágtak a' papnak tűzre való gazt. — Kertek: Kotszegi kert, rózsás kert, a' helység ugyan azon nevű részeinek közelében. — Temetőkert, a' temető mellett. Hollós kert, hajdan hollók fészkeltek benne. — Tekerés ere, Kösely vagy kosi ere, egy ér, mely a' debreceni határban veszi kezdetét, a' sárándi, derecskéi, szováti határok egy részében tekeresnek, tekervényes folyásáról, Szováth helységtől kezdve pedig Köselynek neveztetik, 's ezt több határokon megtartja míg a' Hortobágyba nem szakad; ennek ki szakadásai a' fentebb említett Mogyorós lapos, paprét, és Ürmös laposok. Kis Csókos, Nagy Csókos, székes tavak, eredete nem tudatik. — Hogy Szováth helység határán létező helynevek a fenírttakban mind befoglalva vannak, bizonyítjuk. Kelt Szováton, Május 4-dikén 1864. Nagy Sándor mk bíró Szőke Sándor mk eskütt Gyulai János mk községi tag öreg Somogyi Péter mk Kaszás Jósef mk eskűtt öreg Somogyi Mihály mk. Körtvélyess Bálint mk jegyző PECSÉT [Az ovális pecsét ovális, irata: Szovát község pecsétje] 318 Helynevek Téglás községből, Szabóles megyéből 1. „Téglás" mező város fekszik Szabóles megye Nádudvari Járásában. 2. a községnek egyedüli neve „Téglás". 3. nem is volt soha más elnevezése. 4. A községnek egy régi protocolumában mely 1699-ik évben kezdetett meg már mint Téglás helység említtetik: amikor is rendes Tanácsa Birója Jegyzője 12 esküdtje volt. — A községnek másik Jegyzökönyvében mely 1793-ik évben kezdetett meg — mikor is Téglás Camaralis jószág volt, a lakosok neve le lévén irva — azon időben Tégláson 135 gazda vagy családfő volt. a Refta egyháznak szinte 1793-dik évben készült s megkezdett protocolumában a helységnél levő egy régi levél említtetik, de a mely jelenleg nem találtatik — mely 1621-ik esztendőben 1-ső Rákóczi György fejedelemtől adatott a községnek. 5. Hogy Téglás honnan népesíttetett, biztosan ki nem nyomozható — szó hagyományból annyit lehet kitapogatni vagy gondolni: hogy már a Tatárok Magyarországon pusztításakor fenn állott — bár nem mostani helyén, — hogy tős gyökeres magyarok lakosai annyi bizonyos. A Refta egyháznak már fentebbi pontban emiitett protocolumában szóról szóra e' van: „Hogy ezen Téglási refta Keresztyén ekklésia már az elmultt Századokban virágzó lett légyen (:noha nem ezen a helyen volt, a hol most vagyon a helység, hanem közelebb H. Hadház városához, de a multt Század végén elpusztult, és onnan még ma is „Teleknek" hivattatik:) és hogy akkor is a mint most, és jelen levő időben, ennek lakosi, Elöljárói, Bírái Tanácsos férfiai igaz Református Keresztyének voltak — ezekről nem csak az uri sz.. asztalhoz való egyik arannyal megfuttatott pohár, melynek felső részén kívül ilyen felül v. Suscriptis vagyon: „IN HONOREM DEI: ET VSVM ECCLesIAE TEGLas: HOC POCulum: CoNcLiT ANNA GARÁZDa CoNSORS + IACOBI VDVARI ANNO 1657. DIE 6 JAN: és edgyik kannak melynek az oldalán kívül ez az irás vagyon: NAG KÁLÓBA LAKOS SZIGÁRTO MIKLÓS NAG PÁL HADNAGSÁGABAN VALÓ. 1648. BORBÉLY KATVS a fenekén pedig: TEGLas VÁRÁSA KANnAJA." Hogy ezen mostani helyén a városnak mikor telepedtek meg nem bizonyos, de ezen régi idézett protocolumokban említtetik hogy 1703 évben Tiszteletes Ujfalusi Péter uram prédikátorságában építtetett azon templom, mely a most jelenleg fennálló s 1783—1786-ig épült templom előtt fenn állott. —