A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában Szöllő földet nyertek a lakosok a Camarától 1792-ik évben; mely szöllős kert mai napig is fenn áll 6, A névnek eredete nem tudatík. 7, A község határában előforduló topographiai nevek: Telek: kaszálló főid, hagyomány szerint a város első települési helye. Kis rét: a község legelője közepén levő kis rétes tótól vette nevét. Strázsahegy a kis rét legelő szélén fekszik a városhoz közel nagy homok domb vagy hegy. Elő gyakor Község erdeje a Kis réttől Keletre közel a helységhez. Szent lélek földje: nagy legelő, fele a község, fele a földes uraság birtokában: régebben „Vér völgyének" nevezték, déli részén van 4 halom, melyek formájuk s fekvésükről ítélve csatában el esettek temetkezési helyei — hagyomány szerint a Böszörmény Nánás Dorogh Hadház és Téglás köztt lakott rabló úgynevezett Vidi Ráczok, az egyesültt fegyveres népétől itt érettek utói támadtattak meg, s konczoltattak le. Derzsi Mészár szék: erdő a Szent lélek földje szomszédságában. Dank hegy erdeje: erdő. Nagy erdő: Czégény laposa tisztás a Nagyerdőn. Ökör kut laposa Vad alma kut laposa " Angiin erdő: régi fás erdő közepén konyha kerttel Gyula halma: nagy puszta Gróf Degenfeld Imre ur birtokában, észak keleti részén van egy nagy halom a tulajdonképen ugy nevezett Gyulahalma, melyről a puszta is neveztetik, szép magas fekvésű halom, tetején régi kerek árok, vagy sáncz látszik; ugy az allyán is, hagyomány szerint Gyula vezér itt ütötte fel sátorát, itt táborozott. — valóban e halom tetejéről gyönyörű sikságra van kilátás: különösen mig fákkal e térség annyira be ültetve nem volt. Gyulahalmi dűlő: szántóföld a közönség birtokában a Gyulaházi puzta mellett nyúlik el. Máté hegy: homok domb különben szántó főid. Falu szállása: mintegy 60 holdnyi rétes kaszálló főid. Ördög árka vagy Csörsz árka: az egész határt Észak keletről Dél Nyugot fele keresztül metszi a mélyedés — bár mindég mivelés alatt van — most is tisztán kivehető — innen gondolható hogy hajdan valami nagyszerű sáncz lehetett, hagyomány szerint Csörsz vezér készitette. Kelt Téglás Junius 2. 1864 Ecsedi I. Jegyző Hely nevek Szabolcs Megye, Tetétlen községből 1. A' Megyének, kerületnek, Járásnak neve, hová a' helység tartozik? — Szabóles Megye Nádudvari Járás. 2. A' községnek hány féle neve él most, melyik neve bír hely béli el nevezéssel vagy el terjedéssel, melyik ősmeretes ország szerte? „Tetétlen községnek Csupán egy neve volt, és van jelen leg is, és ez ősmeretes ország szerte". — 3. Volt e' hajdan a' községnek más el nevezése, vagy tán csak külön féle kép íratott a

5 mostani hely név? „Hogy a' községnek volt e' a' hajdan korban más el nevezése, azt ki deríteni nem lehet: az írott leve-lek, és száj hagyományok után csak annyit tudhatni, régenten itt helység nem létezett, puszta volt, 's akkorában az Árpáddal kijött Huhot nevű, később Bajoni nevet fel vett Család birtoka volt, ki e' környéket Bajmot is bírta, volt, mely Család a' Mohácsi ütközetben Bajoni Jánosban ki halván, lett e' puszta be népesítve mint korona bírtok először". 4. A' község mikor említtetik leg korábban? „Midőn mint korona Jószág leg először be népesíttetett 1646 körül; de ez az első telepitvény nem soká állhatott fen, az akkori vészes idők elpusztították, erre nézve egy régi írat maradt fen Tetétlen község levél tárában mely így adja elő a" község Sémivé tételét: „Tököli Imre Erdély fejedelem Kurutzai, és a' török segéd Sereg Debreczen környékén táboroztak 1686 Mártius 26-án és így Tetétlen környékére is esett egy jókora csapat, fő tábor helyűi használtak a' község közepén ma is látható magas dombot, mely Kúrúcz halomnak neveztetik, ettől nyugotra a' török Sereg táborzott Achmet basa vezérlete alatt; — történt, hogy egyik éjjel a' községben néhány török Katona rabolni meg jelent midőn a' lakosok mély álomba merülve voltak, — a' Zajra fel ébredt első dühében megtámadta a hívatlan vendégeket 's közülök 8 at le ölt; e' tett még az az éjjel a' Basának feljelentvén, Rögtön Kímondá Tetétlen el pusztíttatását, melynek végre hajtására 3000 martalóezot rendelt, kik is, legfőbb éleményök lévén az ily eljárás — a Kurucz vezérek esdő szavára sőt fenyegetésére mit sem adva — a' népes helységet földig le ronták, lakosait le ölték. — a halomtól kevés távolságban délre még ma is láthatni némi nyomait a' Templom romjaínak (Ezen esemény bővebben leíratott általam a' Vasárnapi Újság 1858-k évi folyamában a' régi írat nyomán, mely még akkor megvolt, de fájdalom! az 1859-k évben több iratokkal együtt hely nem léte miatt meg semisíttetett.) — 319