A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Mizser Lajos Szóbeli adatok nyomán meg jegyeztetik, miként a Hidvám jog gyakorlat élvezetét igazoló Leopold királytól nyert adomány levél a' Sáápiak által Leopold Király idejében 48 óra alatt önnön saját költségükön épitett és a' Király hadseregeinek tetemes előnyére szolgált Híd nagy hord erejű csinálási cselekmény eredménye 5, Azon kérdésre hogy népedeshetett [!] felvilágosítással nem bírni 6, e kérdésre szinte nem adatik felvilágosítás. 7, A' község határán elő forduló elnevezések és pedig a' Sós fertő dűlő, melly mostanság szántó főid hajdan vizenyős helyiség, salétromot, szék sót, 's meg történt miként a' létező sóban beteges egyéniségek üdités véget fördöttek; de emiitik miként egy részén annak vizével mint sós vizzel kenyeret sütöttek. — Halas tó dűlő mai nap szinte szántó főid hajdan vizes, 's Nádas, sőt halászható volt. Kakás dűlő szinte lapályos helyiség volt mostanság szántó föld. Nagy gát part. Kis gát part alatti dűlők mellyek régebben gátolás által víz mentesnek tétetven termőkké lettek. Három völgy szinte szántó föld mai napon, ezen dűlőben látható a' három ér által képezett völgy vette nevezetét. Inacsérdűlő ezis szántó föld hajdan Vizenyős hely. Derék réti dűlő ez még csak egy év tizeddel Nád termő helyiség volt, úgy hogy a' Sáápi házak fedele nagyobb részben innen került, mostanság pedig igen jó szántó föld. Ezekből a Dűlők elnevezéséből is egyelőre kitűnik miként hajdantan a' Sáápi határ vizes, posványos nádas lapály volt. — A' mostani templom helyén hajdan egy más Szent ház állott Szent Péter tiszteletére épitve mellyhez északra második szomszédság volt Topa nevezetű lakos telke (:a' községben mai napon is sokan vannak íllyen néven:) melynek idő tálya 1396 ík évtől az 1437 ik évig. Az 1000 lelket kevéssel halladó Sááp községében régebbi időtől fogva az 1848-ig két tanács volt, és pedig egyik a' Nemeseké, másik a' volt adózóké, de nem jobbágyok, mivel ezen adózók is mind Nemesi Curián laktak 's nemesi földeket birtokoltak. — A' fent leirt 's 1666 év számmal ellátott pecsét nyomó a' Nemesekének lenni mondatik 's mai nap is ez használtatik; de van a' község birtokába egy más pecsét nyomó, Mellyet a' volt Nem Nemesek vagy mint nevezve voltak Adózók használtak, ennek felirata a' következő Sigil: prív: Curial: possess Sááp 1654. mind két ide lenyomva bemutatjuk. — Kelt Sáápon Május 30-án 1864. Sááp Község Elöljárói Topa Pter fő biró mk Sófy László mk Jegyző PECSÉT PECSÉT Mind 316 Szakoly község Szabóles Megye Nádudvari járásában fekszik. A' községnek tsak egy neve él most — Szakoly — hadán Zokol-nak íratott bizonyosan volt birtokosa a' Zokoli családról. Hogy a' község mikor említtetik leg korábban? nem tudatik. A' környék 's szomszéd községekből népesítetett a' múlt század közepe táján, mikor egy itt levő — a nép állítása szerint volt Rácz templomot — a' Reformátusok fel fogtak 's ki javitottak. A' görög catholicusok később építvén magoknak templomot. A' község határában elő forduló tophographiai nevek: 1, -szőr A' község közepén egy 2 holdnyi ki terjedő most azonban ki száradt tó, Mosó tó, szép tiszta vize lévén, itt szoktak mosni, 's nevét innét vette. 2, -er Balkányi úti dűlő: a' Balkányba vezető út északi oldalán fekvő szántó földek. 3, -or Szakoly szeg. éppen Balkány alatt épült egy néhány ház. 4, -er Szöllős kert: 80 hóid ki terjedéssel; középszerű jó nyíri bort terem. 5, -ÖT A' község köz legelője: 97 hóid kiterjedéssel homok buezkás hely. 6, -or: Nyires a' volt úrbéresek szántó földje. 7, -er Váta dűlő: egy közte levő Váta nevű rétes helyről, mely nevét honnat vette? nem tudatik. 8, -or Kállai úti dűlő: a' Kallóba vezető út két oldalán homok dombos föld, szinte a' volt úrbéresek szántó földje. 9, -er Dugói dűlő: név eredete nem tudatik. 10, -er Tökös hegy, magas homok hegy. 11, -er Miklósi hajdan erdő, most sivatag homok szántó föld. 12, -er Kerek rét: jelentékeny ki terjedésű, 's kerek kaszáihatatlan zsombékos hely. 13, -or Zsákos csere — hajdan cserjés, most sivatag homok. 14, -er Barom lak — hajdan cserjés 's legelő levén, nevét is innét vette. 15, -ör Fekete erdő jelenben tsak cserjés. 16, -or Szöllő főid, hajdan szöllős kertnek akarták felfogni, azonban nem sikerült, tsak a' neve maradt fenn. 17, -er Pap rét — hajdan a' papok által kaszáltatott, innét vette nevét. 18, -or Csarna halma meg lehetős emelkedettségű homok domb, név eredete nem tudatik. 19, -er Salamon rét — zsombékos kaszáihatatlan rét.