A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában 20, -or Bálint hegy — terjedelmes homok hegy, név eredete nem tudatik. 21, Ordas erdő 's farkasok tanyája lévén a' farkasok orditásától vette nevét. 22, Erdő allya, a' mellette levő erdőről. Szakoly Junius 23. 864. Máté Pál Jegyző Szentmiklosi Sándor községi biró Szűcs János hites Felelet a' helynevek öszveírása tárgyában feltett kérdő pontokra Szováth Helységből. 1) Szabóles Megye. Nádudvari járás, székhely jelenleg p. Ladány, hová Szováth helysége tartozik. 2) A' Községnek most egyneve van életben. 3) Más elnevezése a' helységnek hajdan sem volt, hanem hajdan Zováthnak íratott. 4) A község neve legkorábban 1609-ben említtetik. 5) Honnan népesittetett? nem tudatik. 6) A' név eredetéről nem tudatik semmi. 7) A' község határában előforduló topographiai nevek következők: Nagymező, a' szoboszlai, kabai, tetétleni, Földes-Szentmiklósi és derecskéi határok környezetében, szántó és kaszálló földek, hol hajdan oly nagy gazok termettek, hogy a' szekér sem látszott ki belőlök. Censusosfőld, a' derecskéi határ mentén, szántó, kaszálló főid, a' zsellérek haszonbéres birtokában. Veresszék dűlő, a' derecskéi határ mentén, szántó és legelő főid, apró veres füvek teremnek rajta. Hosszúszék, a' szoboszlai határ mentén, szántó és legelőfőid. közepe végig székes. Szőrös halom osztás, a' szoboszlai határ mentén, szántó főid, hajdan a' benne fekvő halom környékén, lekaszálhatatlan szőr természetű fű termett. Telek dűlő, a' szoboszlai határ mentén, szántó főid, hajdan a' községnek itt majorsági gazdálkodása volt. — Siska osztás, a' szoboszlai határ mentén, most szántó és kaszálló főid hajdan legelő volt, és széles levelű siska füvet termett. — Zsíp halom osztás, szántó főid, a' szoboszlai határ mentén. — Báshalom osztás, szántó főid a' nagymező és a legelő főid között, mindenik a' benne lévő hason nevű halmokról. — Legelő főid, a' helység közelében, legelésre használtatik. Gerendahát, szántó főid, egy hosszú sziget melyet a' paprét csaknem egészen körül vesz, közepén szinte egy völgy nyúlik el, mihez képest a' hátasabb része gerendaként fekszik végig. Ezek az egész határt magában foglaló főbb elnevezések, a' részletesebbek következők, ugy mint: Temető sziget, szántó főid a' temető mellett, melyet a' kösely és a paprét csak nem egészen körül vesznek. — Hegyes halom zug, szántó és kaszálló főid, nevét veszi azon hegyes szeglettől melyet a' kösely a' szoboszlai határrali ősze jövetelénél képez és azon halomtól mely ugyan itt van. — Kisbocskoros, Nagybocskoros, szántó és kaszálló földek, hol többnyire sárban kell járni és sárga ragadós. — Pányi zug, most szántó, hajdan a' leg alkalmasabb legelő főid, 's a' pásztorok kedves tanyázó helye. — Kolopter, szántó főid, a' múlt században a' jobbágyoknak öl számra osztatott ki. — Roszkút dűlő, régebben egyik része pogácsás, másik része meggyes, szántó földek, ezen vad megy fák vágattak, amazon szép tavasz búza termett, mostani nevét egy ottani rósz kuttól vette. — Nagyvőlgyhát, régebben Lórmos és Meggyes szántó főid, ezen szinte vad megy fák vágattak, amazon sós lórom termett, mostani nevét a' rajta végig nyúló mély és hosszú völgytől vette. — Vasülés, hajdan gyökeres szántó főid, a' szántó vasat hamar elrontota, 's ez okon a' kovácsot oda egész hétre kiszállították. — Kávás kút dűlő, szántó főid, egy jól készített régi fa kuttól. — Puszta egyház dűlő, hajdan templom lehetett ott, hol jelenleg is sok kövek találtatnak. — Miklósi határ dűlő, szántó 's kaszálló főid a' földeshez tartozó Sz. Miklósi puszta mellett. — Kis kút dűlő szántó főid, egy ott levő kis kuttól. — Nádaskút dűlő, szántó főid és kaszálló, egy nádas szélén ásott kuttól. — Dohány fild, hajdan dohányt jelenleg lóherét termesztenek benne. Halmok: Bábistó halom, 2L temető szigetben a' paprét mellett, Bába István nevű ember itt halt a' paprétbe. — Bagosi halom, a' temető szigetben eredete nem tudatik. — Hegyes halom, a' fentebb említett hegyes szeglettől. Pányi halom, igen alkalmatos pásztorok tanyája. Zsiphalom, csak nem egészen elenyészett, eredete nem tudatik. Bás halom, a róla nevezett szántó földeken, ez utóbbi, a' legelőn mellette eső Törökszigettel együtt törökök tanyája, hagyomány. — Szőrös halom, a' róla elnevezett szántó földön, lekaszálhatatlan füvet termett. — Dienes halma, a' Szovát Szoboszlai határban, hajdan Dienesné nevű Szoboszlai asszony boszorkányságért azon halmon égettetett meg. — Babos halma, a' telekben, környékén hajdan sok hüvelyes babó termett. Szérdík halom, a' legelőben, eredete nem tudatik. — Puszta egyház domb, a' róla neve-zett szántó földön hajdani templom helye. Hármas domb, a' főldesszentmiklósi határ közelében, ugyan annyi sírhalmok nak tartanak, de hogy háború vagy pestis alkalmával készültek é nem tudatik. — Bodó halom, ilyen nevű juhászról neveztetik. Juhász domb, régebben juhászok tanyázó helyje. — Tő határ domb, szovát, szoboszló, kabai határok össze jövetelénél. Szeglet határdomb, Derecske felől, hol a' só út a' szováti határba jön. — 317