A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 42. (Nyíregyháza, 2000)

Helytörténet - Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában (A szöveget gondozta és a mutatót készítette: Mizser Lajos)

Szabolcs megye Pesty Frigyes 1864. évi helynévtárában Kelt Nkálló Május 2-án 1864. Nkálló Város Elöljárói Holló Károly Fjegyző Nagy György fő biró [Nyíradony] Nyir-Adony Községe — mely jelenleg 2200 lelket számlál, — fekszik Zabólch vármegyének déli Oldalán a' Nádudvari Járás IV-ik szakaszában, érintve Bihar Megye Sárréti Járásától 2, Nyir adony Községének csak ez az egyetlen neve él. 3, " hajdan se volt más elnevezése. 4, Nyir adony Községe 1332-k évben emlittetik csekély tudomás szerént leg korábban az Egyetemes Magyar Enciklopaedia Czimü Könyv I. Kötete 706-k lapján. 5, Nyir adony Község — kezdetben honnan nepesittetett légyen? arról felvilágositásul semmi adat, vagy hagyomány nem szolgál, azonban a most 1350 lélekben élő Román nép azon román nemzet ivadéka, mely a XVII-k Századba az urdolga elöl menekülve származott ide s telepedett meg. 6, Nyir adony Község neve eredetéről sem köztudomás vagy hagyományból, se irott vagy nyomtatott emlékekből tudni egyebet nem lehet, mint a' mi a' 4-k tétel alatt megjelölt Egyetemes Magyar Enciklopaedia czimü Könyv I. Kötet 706 lap oldalán található, mely minden esetre figyelmet érdemel. 7, Nyir adony Községe határának területe tészen 5583 hold 1066 D öl szántó - 1375 h. 922 D öl kaszállo - 89 h: 600 D öl szöllő - 2831 h. 1193 D öl legelő - 1332 h. 57 D erdő 25 h. 500 D öl nádas 1376 h. 1043 • öl viz állás és szélhordásos földek 's igy őszesen 12617 holdat és 581 D ölet, 1200 ölel számítva egy holdat: A' határban lévő dűlők nevei ezek: Töviskes, legelőnek használtatik, déli szomszédja Debretzen városa ugy nevezett Gut erdeje — Falu kert, mely nagyobbára Szőllös kert. — Fűzfa rét, áll kaszállo és szántó földből — Cigány lapos — Had házi erdő, mely ez előtt mint egy 60 évekkel szép erdő volt, de jelenleg sovány szántó föld. — Szakolyi kert, melyen Gróf Károlyi Györgynek szép váltó gazdasága diszlik, egyenes fekvésű, fekete homok. — Rátvi dűlő, melynek egy kis részen igen szép erdő diszlik, több része jó minőségű fekete homok föld — Lugosi uti dűlő sovány sárga homokos föld, nagyobára magos dombokból áll. — Bokrétás dűlő szinte a felébb emiitett Debretzen város erdejével szomszédoltatik. — Puszták: Nagy és Kis Aradvány — E' puszták területe alyas és lapályos hely lévén, ' jelenlegis sok viz állásos helyeket és gödröket tartalmazván, hol a' sás és Káka mostis bőven terem, hihető hogy midőn a' viz áradása a' Nyiren gyakori eset volt, a' viz itt is gyakron fel áradott, 's a' miatt az akkori nép által Aradványnak neveztetett el, mit hosszú évek Során a nép Aradványnak változtatott át elhagyván az accentust — E pusztákon szép erdöis diszlik — Tivorány puszta szép erdővel. Ráró erdő — ez erdő kitűnő szép völgy és Cserfákat nevel hihetőleg e' szóról Rarus veszi eredetét. — . — Kelt Nyir adony Juni: 13- 1864. Belme János hites Községi biró helyett Elekes Ferencz jegyző Helynevek Püspök-Ladány községből zZabólch Megyebői — 1. Zabólch Megye Nádudvari Járás, község Püspök-Ladány, mellyhez több közös név alatti falvak nem taroznak. — 2. A' községnek általános 's ország szerte ismeretes neve Püspök-Ladány. — 3. E' községnek tudomás szerént nem emlitetik sem okiratilag, sem hagyomány szerűleg. — ezen pont alatt meg emlitendőnek találtatik, mi szerint ezen egész határ kevés számú lakosaival eggyütt száj hagyomány szerint a' reformatio előtt a' N. Váradi Püspök séghez tartozott, 's ezért neveztetett Püspök Ladánynak, későbben ezen község Zrínyi Ilona birtokába jutott, mit azon okirat, hogy a' nevezett Földes Asszony az ott lakó Baranyai Családnak — mellynek éltesebbjei hagyomány szerűleg azt állították, mi szerint elődjeik Rákóczy Ferencz muceikusai voltak — bizonyos menníségű ingatlan főid bírtokott adott, melly okiratban a' Szerjárástól, 's más jobbágyi kötelességektől őket felmentette, melly Család utódjai mai napig is magokat a' p. ládányi családok közt szinte elsőknek tekintik, 's az 1848. év előtt mint valóságos nemesek tekintettek, 's mint íllyenek a' Megyei közgyűléseken, 's törvényszéken is ílly minőségben állhattak Mi előtt Zrínyi Ilona birtokába jutott volna Pladány ezt Rákóczy György 1650 évben bírta mit bizonyít a' község levéltárában létező, 's 1742-k évben kezdett jegyzőkönyvének egy lapjáni következő adat, melly szóról szóra igy hangzik: „Pro perpetua redordatíone. Circa annum resuperatae gratiae Aeterni Messiae Regis Omni potentis 1650. Rákóczy Gyögy Erdély 311